Szerző

Simon Attila

Életkor: 33 év
Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 110 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. december 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (12)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Simon Attila

Édesanyám

Mit ártottam neked, te mostoha,
Hogy felém harag dúlt benned,
S gyermeklelkemet vetted ostromba,
Pedig fegyvert nem rántottam ellened?!

Háborúba vonultál vicsorogva, eltökélten,
Zsarnoki hatalomra vágyakozva törtél.
Bennem láttad sötét ellenséged,
Olyan voltál, mint kismalacnak a böllér.

Szövetségesek helyett ellenségek lettünk,
S ezen már nem változtathat semmi.
Hiányod helyett bennem némaság csendül,
Nem kívánok életed része lenni.

Eldobtad fiadat s vele unokádat,
Mindent, mi ízesebbé tenné életed,
S még sincs űr utánad,
Sajnos magányos homály lesz végzeted.

A háborúknak nincsenek győztesei,
Mindkét fél rengeteget veszít,
Még a viaskodás büszke hősei is,
Kiket álmukban a sok vér keresztre feszít.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


hara.mya2020. január 10. 21:40

olellek, maia

SzaipIstvanne2019. december 22. 00:14

Kedves Attila! Anya es gyermeke kozotti haborunak biztosan nincsen gyoztese. Jol fejezed be versedet. Szomoru sors-vers.

Vigasztalo szivet hagytam.
M.

tomdelion2019. december 18. 02:20

Megkönnyeztem. Haragban váltam el anyámtól egy pár hete. Ordibálás, vita, és egyik napról a másikra léptem. Életem legjobb döntése volt. Azóta nyugi van. Ő nem keres, pedig legkisebb fia vagyok. Teljes szívemből átérzem a haragod a versedből. Unokahúgom például azt se tudja, ki ez a ''néni''. Mindenki a testvérek közül 18 éves korukra leléptek. Én bírtam legtovább. 24 vagyok.
De! Annyit hozzátennék még. 10 éves koromban eldobott magától. Azt se tudtam aznap mi történik. 80 kg-ról 1 hónap alatt 60 lettem. De túléltem. Nem bánok semmit a múltamból. Mert ami nem öl meg, az megerősít.
Nem haragszom rá. Elfogadtam, hogy ő ilyen. Megbocsátok neki, de nem felejtek!
De nem fogok elé letérdelni soha. Mert ő nem az anyám. Csak egy nő, aki megszült. Sok mindent köszönhetek neki, de sajnos leginkább a pofonokat.
Remélem egyszer rendeződik a probléma köztetek.
Szívélyes üdvözlettel!
Kósa Tamás

1111112019. december 13. 14:47

Szomorúsággal olvasom drámai soraidat,mély fájdalom sikolt belőle, szeretettel hagyok szívet. Piroska

ditte1422019. december 9. 20:11

Kedves Attila!
Annál is szomorúbb versed, mivel egy jó anyai kapcsolat, sok erőt ad az élet nehézségeinek elviselésében.
Nagyon fájdalmas ennek az ellenkezőjéről olvasni.
Van, mikor nagy betegség az, ami meglágyíthatja a szívét.
/Míg élünk, remélünk!/
Nagy szívet hagyok, szeretettel: Erzsi néni

Kicsikinga2019. december 8. 07:20

Megrendítő.

feri572019. december 7. 05:34

3.Szívvel jelöllek kedvencnek Attila
Nagy szeretettel várlak én is az új versemnél
Tisztelettel
Feri

Tinkywinky(szerző)2019. december 6. 20:23

@lnagypet: József Attilát valóban szeretem , hiszen egy nagyszerű költő. Örülök hogy tetszett.

lnagypet2019. december 6. 20:15

Valami azt súgja József Attilát Te nagyon szereted!
/Én is !/ Elvonatkoztatva ettől, a versed remek!
Üdv: Z Nagy L

Tinkywinky(szerző)2019. december 6. 19:48

@donmaci: Köszönöm .

donmaci2019. december 6. 19:43

Ismerős!

Szívvel Józsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom