Szerző
H Szabolcs

H Szabolcs

Életkor: 30 év
Népszerűség: 14 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 142 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. december 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

H Szabolcs

Elalvás előtt

Még van egy kis idő
Mindent végiggondolni;
Vagy a boldogság ölelni,
Vagy a magány fog fájni.

A múlt valamikor szép volt,
S aztán más idők jöttek;
Napnyugták és napkelték
Kéz a kézben mentek.

A jövő...
Az tán még írható;
Karodban gyermeked,
S bent szól egy altató.

Jómagam hallom messziről,
Tán a világ végéről;
De lehunyom szemem,
Látom közelről.

Mintha itt lennétek,
És rátok nézek;
S belül a szívemben
Valami forróságot érzek.

Ha most kell eldönteni...
Amit a sors ír rólunk;
Azt, hogy együtt nevetünk
Vagy külön-külön sírunk.

2016. március 20.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ralyi(szerző)2019. december 16. 19:32

Köszönöm!

lukacsadel2019. december 16. 06:41

Gratulálok a versedhez!
Megható és az utolsó 2 sor nagyon tetszik.
Sok szeretettel
Adél.

ralyi(szerző)2019. december 14. 14:59

Köszönöm!

5367712019. december 13. 22:11

Szabolcs! Tetszik a versed! ''Azt, hogy együtt nevetünk
Vagy külön-külön sírunk.'' Ezt tényleg a sors dönti el, de azért egy picit mi is benne vagyunk! Első szivvel 536771 József

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom