Szerző

Vigh Attila (Zetor)

Életkor: 33 év
Népszerűség: 10 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 104 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. december 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

John-Bordas, Zsuzsa0302, 1 láthatatlan tagunk

Vigh Attila (Zetor)

Magány

Lelkemben a pokol tüze ég,
Felperzsel vagy van még remény?
Látom, ahogy a szél hajaddal játszik,
Eltakarom arcom, így könnyem nem látszik.

Helyetted a magány talált rám,
Előttem van oly sok akadály.
Ha falakat rombolna minden szavam,
Szívem nem maradna sokáig szabad.

Minden gondolatom fájón gyötör,
Ez az érzés, mi engem összetör.
Nem tudom merre húz a szívem,
Hogy téged akar, csak azt érzem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Zsuzsa03022019. december 15. 17:40

Száp, magányos versedhez szívvel, elismeréssel gratulálok! Kellemes estét kívánok! Szeretettel: Zsuzsa

John-Bordas2019. december 15. 13:34

Első szivvel,ölel János szeretettel

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom