Szerző

Baranyai Laura

Életkor: 17 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 345 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2019. december 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (6)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Baranyai Laura

Elysian

Eső
És tűz.
Olykor hulló lángnyelvek.
Remélem megélem, hogy 28 legyek.

Átszenvedni a nappalt s az éjszakát,
A végtelenbe merülő lenteket,
És a beteges fenteket.
Kavics vagy egy vulkántető,
Csak hullócsillag, mi földre került.

Elhasználtam a testem minden kis porcikáját,
Mikor játszottam a zsákbamacskát.
Csak hogy bízzak magamban
Takaró alatt reszketve az ágyamban.

Én elbuktam minden egyes alkalommal.
Majd hagytam, sodorjon a démonokkal.
Mint egy cigarettát, engedtem,
Sodorjatok csak!

Összeszedem magam.
De mégis másnapra
A rendetlenség szüntelen.
Mint felelőtlen üzenetek.
A megbánásaim zavarodottságban és örök ájulásban végződnek.

A Mount Everest tetejéig sikerült süllyednem.
Ahol végleg elfogyott a türelmem.
Így zuhantam vissza a mélybe,
Hol a régi sebeimet nyitogattam ismételten.
Agyam kicsatolta biztonsági övét és zuhant a mélybe.
Hol a fény a sötétnél is sötétebb.
Tudatlan és szorongva kereste az érzést,
Mi mindig bennem volt, de sose volt enyém.

Az ágyamban fekve kérdem én.
Miért fáj, ha keresem a fényt.
Futottam, futottam, a lábam fájt, de futottam.
A szárnyaimat csókoltam,
S a beteg magasságra rászoktam.
Szorítottam, szorítottam.
Engedtem és zuhantam.
De mit tettem, hogy szenvedjek?
A párnámat áztatják a könnycseppek.

Drogok nélküli eufória,
Fárasztó és fenntarthatatlan, 
A szemünk olyan sokáig volt nyitva,
Már-már könnyezik.
Egy óceán vizét is ellepik.
Zuhanunk egy sötét lyukon,
Mint pupillánk, oly sötét,
Majd abból is kiszárnyalunk.
Sírunk, nevetünk, majd eljátsszuk,
Hogy ez amúgy nem halálos.

Elysian: Istenien inspirált, kreatív, tökéletes.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


laubaranyai(szerző)2020. január 12. 12:07

@Undead: Köszönöm szépen

Undead2020. január 8. 15:22

Mintha magamról olvasnék!
Gyönyörűen összefoglaltad a fájdalmat!

Glali1002020. január 4. 21:36

Egyszerűen lenyűgöző a versed kedves Laura! Gratulálok! :)
Figyelőmbe vettelek.

Motta2019. december 19. 19:30

Remélem, négyszer 28-a is megélsz. /persze szenvedés nélkül!/
Szivvel olvastalak
Motta

feri572019. december 19. 17:06

Nagyon szép alkotás
Szívvel jelölöm kedvencemnek
Laura,nagy szeretettel várlak én is az új versemnél, remélem oda találsz.
Meghitt békés, boldog karácsonyt kívánok néked és kedves családodnak
Barátsággal
Feri

Törölt tag2019. december 19. 16:50

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom