Szerző
Palercsík László

Palercsík László

Életkor: 62 év
Népszerűség: 101 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1043 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (9)

Palercsík László

Végtelen magány

Ijedt szemekkel vársz, a remény eltűnt,
félelem, kétség tudatodban megszűnt,
lelkedben felhevülnek a sikolyok,
éjjel-nappal gyötörnek, a bűn megtűrt.

Sziklaként született a magányosság,
haláltánca mögött él a szótlanság,
elfedi világba ragadt titkaid,
hogy többé sértő szavak ne gúnyolják.

Múltad poklából még a lényedbe mar,
mint egy izzó, vörös kórt, most elkapar
a holdfényben egy fekete saskarom,
üvegfalak mögött sorsod betakar.

Meggyötört szívvel öleltél oly sokszor,
és félelmet húztál magadhoz olykor,
de hiába rejtenéd a föld alá,
lelkeden a rettenet kínja horkol!

Múló életedbe szikrát csiholnál,
haldokló szívedbe lángot gyújtanál,
csak a pillanat reménye volna az,
hogy egy ideig életben maradjál!

Ha mégis így éreznéd, rezdülve bár,
de a félelem kint vicsorítva vár,
s az a pillanat dermedten elesne,
míg a reménytelen rémület bezár.

Belül is csak a hangtalan semmi van,
minden egyes szürke, homályos vágyban
várakozva lassan kerít be álmod,
még csodákra vársz idegen vágyakban.

Minden álmod széthordja a vágyait,
halvány remény bontja ki a szárnyait,
lelkedbe gyűjti varázsos álmait,
felszabadítva szíved nagy titkait.

Kívül még szorítja fénylő szemedet
a könny, s elönti lassan a kezedet,
földre hullani látszik most már a csend,
ábrándos semmiként körbecsengenek.

A lelkek bírája ott áll feletted,
nincsen senkid, hogy kiálljon melletted,
egy életen át magány az ítélet,
de ezt a világot te teremtetted.

Így foszlik szét hát az álomvilágod,
ahogyan most is a semmit választod,
átkozott világban vergődik a szív,
lelked utoljára még rád kiáltott.

Ijedt szemekkel vársz, a remény eltűnt,
félelem, kétség tudatodban megszűnt,
lelkedben keverednek az emlékek,
éjjel-nappal gyötörnek, a bűn nem tűr!

Gyomaendrőd, 2019. december 26.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


5206162020. szeptember 19. 17:04

Nagyon szép sors versedet szívvel olvastam. Gratulálok alkotásodhoz és nagy tisztelettel a figyelőmbe vettelek. Sándor

Eci2020. június 9. 21:49

Kedves László! Nagyon szép versedhez szívből gratulálok! Figyelőmbe vettelek! Szeretettel Edit

Kicsikinga2020. január 20. 06:38

@Laca590504:

A legjobb versedet olvastam, örömmel,megértve.
Remekeltél!

kicsikincsem2020. január 4. 16:07

''de ezt a világot te teremtetted.'' a remek vershez szívvel gratulálok.
Ilona

Zsuzsa03022020. január 4. 12:02

Kitűnő, különleges versed szeretettel, szívvel olvastam. Egészségben, jó szerencsében gazdag új évet kívánok! Zsuzsa

John-Bordas2020. január 3. 22:51

Érdekes,jó vers,szivvel olvastam (4) ölel János

Törölt tag2020. január 3. 18:54

Törölt hozzászólás.

feri572020. január 3. 18:06

Szomorú, szép alkotás
Szívvel olvastam
Feri

5367712020. január 3. 18:05

Fájdalmas, szomorú sorsversedhez gratulálok!Szívet hagytam! József

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom