Szerző
Vers

A verset eddig 29 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

feri57, gypodor, szombati, 1 láthatatlan tagunk


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Hagymásy Robert

Továbbszolgálóknak...

Ej, ti szolgálók,
Kiért küzdöttetek???
Hatalmas emberekért,
Kik csak tetszelegtek
Önmagukért???
Kik szereztek rangokat,
S nem tettek ezért?

Ej, továbbszolgálók, hadba indulók,
Mi volt a célotok?
Hazát menteni s harcolni azért,
Vagy csak elküldtek titeket, hogy
Nap mint nap
Figyeljétek árokból,
Hány meg hány társatok aludjon
Árokba temetve
Nyugodtan, golyókkal a homlokban,
A fémsisakkal hidegen,
Árnyékkal a szívekben,
Hazavárták őket is,
De csak csendesen...

Továbbszolgálók énekeljetek,
Mert az teszi szebbé
Napotokat,
Hadd hallják csak a reggelente
Megcsendülő kürt hangját,
Mikor mozgásra hív benneteket,
Vagy esténként még spórolhattok is
Lőporra,
Kártyán mindent eljátszva,
Barakkban vagy latrinákban összebújva.

Néha kimenőt remélve,
Lányokat is kérve,
Aztán jöhetett a láz is,
Homlokról a cseppek
Hidegrázással együtt gördültek
Egyszerre...
A család meg rádióból értesült,
A vagyon még a házban ült.

Recsegett, ropogott a hang
Alig érthetően, olykor csak zsebből,
Fakadtak a hírek...
Mindenki félt, kik otthon éltek.

Mert kerestek is néha,
Valami fém volt és papírforma.
Az angyal lett volna,
Az lett volna, nem más,
Kitűnő fizetség...
De csak repülők jöttek hívatlanul,
Szürkés égből oly váratlanul.

Mikor aludtak néhány órát,
Aztán riadó szólt,
S ők a tetőre értek,
Onnan várták a gyorsuló fémet,
Zúgtak ám a fejük fölött
Fegyverek ropogása,
S kik magukért ott fenn
Ordítva kiálltak,
Sebzett szárnyuk elveszve,
Néha a bal vagy éppen a jobb.
A családért jó lenne, ha maradnék,
Ha túlélném,
Talán ezt gondolták...

Ej, hát így már nem beszélünk róluk,
Csak emlékezünk,
S bennük az a néhány óra,
Tíz vagy húsz perc, talán egy év...
A továbbszolgálók így éltek rég,
A szerencsés talán túlélte épp
A gyönyörű hazáért.

Nyíregyháza, 2019. december 20.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Robert_Raven(szerző)2020. január 12. 20:11

@gypodor: Köszönöm kedves Gyuri !

gypodor2020. január 8. 18:24

''Ej, hát így már nem beszélünk róluk,
Csak emlékezünk,
S bennük az a néhány óra,
Tíz vagy húsz perc, talán egy év...
A továbbszolgálók így éltek rég,
A szerencsés talán túlélte épp
A gyönyörű hazáért.''
Hát igen: volt néhány szerencsés! Talán!
Erős és elgondolkodtató vers.
Arról írsz,amiről kevesen!
Gyuri
4.

Robert_Raven(szerző)2020. január 8. 15:58

@536771: @feri57: @szombati:
Köszönöm szépen !

5367712020. január 6. 16:01

Kedves Róbert!Tetszik a versed, gratulálok! A lényeg: '' A gyönyörű hazáért''
Szívvel és figyelőmmel: József

feri572020. január 6. 11:51

Nagyon szép alkotásod Róbert
Szívvel olvastam
Feri

szombati2020. január 6. 10:56

Elismeréssel gratulálok remek versedhez!
Értékes alkotás.
Üzenete van.
Nagy szívvel.
Szeretettel.

Tibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom