Szerző

Kiss Jusztina

Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 40 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Kiss Jusztina

Éji

Többé már nem
Tintát még könny-eső mossa,
S már új kort nyitja két kezed.
Fagyott égben forma robban,
Lélekszövetet tépte kék szemed.

Fénynyalábon jár az Éjhold,
Gally rezzen, csak hit, mi tudat.
Szélnek adva szíve húrja,
Meredten áll, hullik öntudat.

Sebzett teste tiltakozik,
Rést üt rá a félelem,
Mi földre vonja újra és újra
Vak, veszendő éjjelen.

2020. január 1. 00:00

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szombati2020. január 8. 09:37

Nagyon kifejező alkotás.
Nagy szívvel.
Szeretettel.
Tibi

be.jozefina2020. január 8. 06:00

Gratulàlok a vershez,jol sikerült alkotàs!

feri572020. január 7. 19:25

Nagyon szép alkotásod
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2020. január 7. 18:10

Figyelőt és első szívet hagytam rendkivulien jó versednel,bár tudnám,hogy mi bánt téged ennyire,talán van egy pici nyilas ahol a szeretet megerinthet,ölel János szeretettel

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom