Szerző

Kustra Ferenc

Népszerűség: 1374 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 310 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (44)

Kustra Ferenc

Don-kanyarban... még élő poéta vagyok

Robbanásoktól nem hallom a papír sercegését...

A versenyt futó lövedékek áradatában írok,
Közben meg aknák sorban robbannak... remélem, még bírok...
Itt a kegyetlen valóság az úr! Már sírni sem bírok!

Sivár, oly` jeges a Tél-tábornok-lehelet,
Átjárja fáradt, elveszett, fagyott testemet.
Oly` nagyon bánatos vagyok, hull a sós könnyem,
Mert mit a sors rám rótt, nem viselem egykönnyen.

Könnyem sós, nem fagy le, folyik csak végig az orcámon,
De bárhogy zokogok is, ez nem segít a harcomon...
Állandóan ég a tűz a pokol kénköves mélyén,
Itt a mínusz negyven éget a föld... feletti részén...

Nincs itt sem penna, sem kalamáris, belefagyott tenta sem,
Csak egy csonka tintaceruzával írok neked, édesem.
Szívem asszonya, a szerelmem lángját hiába lövik!
Te tartasz engemet életben... meg Isten is őrködik!

Mi itt éjjel-nappal egy fehér, jeges-havas gyászlepel alatt vagyunk,
Katonasisakból sohasem kerül elő a kócos, izzadt hajunk.
Csak hull a sok hópehely... szívünkkel is csak emlékekbe takarózunk.

Nem is tudom, hogy írjam le, ami a szívemet nyomja,
Azt, ami az itteni sok embernek keserves sorsa.
Rád gondolva csendben sorvadok el, mint hulló falevél,
Amit leszakított otthonából a kegyetlen, vad szél.

Jéghideg és kékes csillagok őrzik az álmaim helyetted...
Nekem semmi vágyam már nincs: csak ott lenni örökre melletted.
Jaj! Orosz KV harckocsi ágyúlövege most mögöttünk lecsapott,
A jégdarabos hó, mint gejzír, a magas égbe felcsapódott...
Édes asszonykám, kérlek, folyvást imádkozz értem,
Lehet, hogy ez segít, haza kell vinnem a létem...

A messzi Oroszországból küldöm neked ezt a levelem,
Tintaceruzám nyalogatom és szinte ráfagy a nyelvem...
Huh, a szentségit, ez biz` nagyon közel volt! Beleremegtem!

A kisfiunk jól van-e, jó lenne már őszre otthon lenni,
Neki az iskolában az első napokban erőt adni...
Ah, pont felénk lő az orosz egy nagyobb géppuskával,
Húznám én magamra a jeges havat garmadával...
Le is kuporodok a jeges-havas árok mélyére,
Fejre kell vigyázni, arra van még embernek szüksége.

A lövészárokban toporgok, hogy a hideget bírjam,
De velem van a nagy semmi, és ma már eleget sírtam.
Karöltve toporgunk a semmivel, kart-karban,
Ez biztos, hogy több mint semmi van vakult harcban.

Olyan messze vagy tőlem, nagyon-nagyon vágyom...
A lelked persze itt van velem, így akarom!
Emléked átölel, itt vagy... papírdarabon.

Nincsen itt írószer másom,
Tintaceruzával írom,
Szívemnek asszonya, ezt a tábori levelet.
A világoszöldön majd olvasod a betűket!
A szívem lángját csak akna, bomba olthatja el,
Vagy csak szívbe hullt, jeges hópehely fedheti el.
Elképzeltem, milyen vicces az a gyászlepel...
A sok egymásra rakódott, fehér hópehely?!

Asszonykám, a messzi orosz földről szeretettel írok neked,
Gránáttűzben vagyunk, és havon ülve kell védeni feneked...
Szívem, édes asszony, de jó lenne inkább veled lenni,
Vigyázz is e levélre, mert majd együtt fogjuk olvasni.
Rettentő messze vittek tőled, de Istenünk, ő még velem van,
Sokat imádkozok hozzád, és hogy Ő segítsen a harcomban.
Szerelmetes asszonykám, ugye vársz engemet, és hű leszel hozzám?
Nézegetem a közös fényképünket, ugye híven-hűen vársz rám?

Néha megáll a perc a halál dús gyönyörében,
És mi merengünk a hideg, éjjeli csendjében.
Nekem meg sokszor eszembe jut, mi játszódik le otthon a gyerekemben,
Aki vár engemet haza, de talán tudja, maradnom kell seregemben.

A katonák itt a jeges napjaikat nehezen élik.
Mi lesz? Élünk, halunk? Folyton egymástól csak ezt kérdezgetik.
Katonákat érdekli, mikor mehetnek haza! Ezt félik!

Mindenki nagyon bízik a hazamenésben, majd a jobb jövőben.
Ez sokaknak sohasem jön el, éltük véget ér a doni télben...

Itt a magány malma igen lassan őröl,
És látom, a nagy kő halállal is flörtöl.
Nem elég baj, hogy az elfagyott testnek a haldokló lélek koporsója,
Ha betalál egy akna, a lélek lesz a testnek utolsó sóhajtója...

Emlékeink itt mind csak a jéghidegbe fagyott lélek-árnyak,
És ők veled vannak lövészárokban, éppen mögötted állnak.
Nem bántanak, emlékeztetnek, veled nem beszélnek, csak úgy várnak,
Ha ez a rettenet itt sokáig tart, nem idézhetővé válnak...

Én úgy érzem, a frontvonal nem tesz jót hiányt érző lelkünknek,
Ha meg eltalál egy ágyúgolyó, nem tesz jót a küllemünknek!
Feltépi a húst és szétszórja a lélekcafatokat!
Elnémítja a félelemtől csak halkan makogókat...

Szednék én itt virágot, de nem látok tovább a ködnél,
Várok én egy jobb világot, de nincs más, ágyúlövésnél...
Lassan faszén leszek, mint a keményfa... lövöldözésnél.

A katonák itt a jeges napjaikat nehezen élik...
Mi lesz? Élünk, foglyok leszünk vagy halunk, folyton csak ezt kérdik.
Katonákat érdekli, mikor mehetnek haza! Ezt félik!

Hiszek én a hazatérésben, a lehetetlenben...
Hiszek én a hazatérésben, a hihetetlenben!

Vecsés, 2017. január 15.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker(szerző)2020. március 11. 21:28

@Rai:
Jenő kérlek, köszönöm, hogy itt is voltál és örülök, hogy sikerült kiemelni valóra lelnek.
Nagyon köszönöm, hogy szívet is hagytál.

Rai2020. március 11. 13:19

,,Hiszek én a hazatérésben, a lehetetlenben...''
Szívet hagyok!

jocker(szerző)2020. január 23. 07:58

@mama55:
Marika kedves, köszönöm a látogatásodat, az elismerő szavaidat és nemkülönben, hogy szeretettel gratuláltál is.

mama552020. január 23. 01:30

Szeretettel gratulálok, szívet hagyva fájdalmasan szép versednél.
Marika.

jocker(szerző)2020. január 13. 20:13

@Doli-Erzsi:
Erzsi kedves, köszönöm a kedves, elismerő véleményedet é s a szeretetteli gratulációdat!

jocker(szerző)2020. január 13. 20:12

@Nichi-ya:
Nikoletta kedves, jó, hogy voltál nálam...
Köszönöm az elismerésedet és, hogy sok szeretettel, szívvel olvastál.

Doli-Erzsi2020. január 13. 15:12

Fájdalmas, gyönyörűen megalkotott vers!
Szeretettel gratulálok!
Erzsi

Nichi-ya2020. január 13. 10:34

Sok szeretettel, szívvel olvastam nagyszerűen megírt, fájdalmas, megrázó alkotásod.

jocker(szerző)2020. január 13. 08:04

@Metta:
Margit kedves, köszönöm az olvasást és az elismerésedet.
Köszönöm azt is, hogy szívvel olvastál!

jocker(szerző)2020. január 13. 08:03

@irka_firkalo:
Zsuzsi kedves, köszönöm a látogatásodat, az elismerő véleményedet és nem utolsó sorban, hogy szeretettel olvastál.
Külön köszönöm a 5* -t.

Metta2020. január 12. 16:19

Kedves Feri!
Lélekbe hatoló,fájdalmas,de gyönyörűen megírt alkotás!
Szívvel olvastam!
Margit

irka_firkalo2020. január 12. 15:35

Nagyszerű alkotásod szívvel olvastam.
Szeretettel Gratulálok! 5*

Zsuzsi

jocker(szerző)2020. január 11. 10:30

@Golo:
Radmila kedves, köszönöm, hogy szeretettel olvastál.
Sajnálattal tájékoztatlak azonban, hogy szomorúvá tettél, mert a művemet, prózaverssé; lealacsonyítottad...
Ez nem prózavers! Az a szakirodalomban is precízen le van írva!

jocker(szerző)2020. január 11. 10:26

@bakonyiili: @kokakoma: @Tamandy: @be.jozefina: @41anna: @feri57: @kintkong10: @Csendhangjai: @TURIKARI68: @szombati: @acsbalint: @ditte142: @John-Bordas: @M.Laurens: @Zsuzsa0302: @babumargareta01: @molnarne: @Pflugerfefi: @barnajozsefne: @mate1979: @SzaipIstvanne: @lantgyorgyi3: @536771: @meszaroslajos60: @60afrod: @dobosigyorgy: @B...yL...o: @Martonpal: @gelnadi-gabor: @Evanna: @1-9-7-0: @Raszputyin: @MeszarosneMaya: @m.falvay: @orok.szerelem55: @anci-ani: @gypodor: @fodoristvanne: @kicsikincsem: @Motta: @madaras: @merleg66:
Kedves Poéta társaim, barátaim!
Most, nem tudok névre szólóan válaszolni a hozzászólásaitokra. Biztosítok mindenkit, hogy elolvastam a hozzászólását, annyi időm volt… A véleményeitek, mindig fontosak, értékesek és tanulságosak.
Köszönöm szépen mindenkinek, hogy
> itt járt és olvasott,
> az elismeréseket és a gratulációkat, meg a szívecskéket,
> a véleményeket és a jókívánságokat.
>> Élmény volt olvasni a hozzászólásaitokat, köszönöm kedves szavaitokat!
>>> Azoknak is köszönöm a látogatását, akik nem szóltak hozzá.

merleg662020. január 10. 21:54

Kedves Feri! Szeretettel gratulálok versedhez! Gábor

madaras2020. január 10. 19:33

Kedves Feri !

''De bárhogy zokogok is, ez nem segít a harcomon...
Állandóan ég a tűz a pokol kénköves mélyén,
Itt a mínusz negyven éget a föld... feletti részén...''
....
''Rád gondolva csendben sorvadok el, mint hulló falevél,
Amit leszakított otthonából a kegyetlen, vad szél.''
....

''Emlékeink itt mind csak a jéghidegbe fagyott lélek-árnyak,
És ők veled vannak lövészárokban, éppen mögötted állnak.
Nem bántanak, emlékeztetnek, veled nem beszélnek, csak úgy várnak,
Ha ez a rettenet itt sokáig tart, nem idézhetővé válnak...''
Szörnyűségek történelme a Don kanyarban elhullott magyar katonák sorsa.
Annyira élethűen írtad meg, mintha Te is ott lettél volna...
Elismeréssel, tisztelettel hagyok szívet hatalmas alkotásodnál.

Motta2020. január 10. 19:20

Szomorú, szép leirás. Belegondolni is borzasztó.
szivvel olvastalak
Motta

kicsikincsem2020. január 10. 13:34

Belésajdul ez a szív... Gratulálok a vershez.
Ilona

fodoristvanne2020. január 10. 10:01

Kedves Ferenc!

Mélységesen megérintettek valós eseményen alapuló, megrázó soraid, melyek olvasása közben mindvégig a hideg futkosott rajtam, annyira átéreztem e szomorú helyzetet!
''A katonák itt a jeges napjaikat nehezen élik.
Mi lesz? Élünk, halunk? Folyton egymástól csak ezt kérdezgetik.
Katonákat érdekli, mikor mehetnek haza! Ezt félik!''

''Itt a magány malma igen lassan őröl,
És látom, a nagy kő halállal is flörtöl.
Nem elég baj, hogy az elfagyott testnek a haldokló lélek koporsója,
Ha betalál egy akna, a lélek lesz a testnek utolsó sóhajtója...''

De egy az egyben az egész alkotást végigkíséri ez a szívszorító érzés!
Nagyon szépen megfogalmaztad alkotásodban az akkori érzéseidet!
Szívvel, elismeréssel gratulálok!
Szeretettel: Erzsike

gypodor2020. január 10. 07:55

''Tintaceruzával írom,
Szívemnek asszonya, ezt a tábori levelet.
A világoszöldön majd olvasod a betűket!''

''
Tinta ceruzával írott tábori levél,
Szívem asszonyának onnan írom én,
Hol a szívek lángját bomba oltja el,
És a néma szívre hull a hópehely.(a)Fehér gyászlepel.

Nagy Orosz országból megy hozzád ez a kis levél.
Gránátok tüzénél éjjel írom én.
Benne van a szívem édes asszonyom,
Haza küldöm néked(hogy)vigyázz rá nagyon,vigyázz rá nagyon''
A valóban szívembe markoló dallamokat most is hallom.
Szeretettel
Gyuri

anci-ani2020. január 9. 22:02

Szomorú, fájdalmas alkotásban írod le kedves Feri egy Poéta
Doni szívbemarkoló történetét, a Haza iránti nosztalgiáját, szeretetét és a szertettei, szerelme utáni vágyát,
szörnyű félelmeit, nehéz kétségbeejtő napjait, és reményeit....
Komoly remek alkotásod nagyon megható!
Szívvel, szeretettel, elismeréssel gratulálok!
Anci

orok.szerelem552020. január 9. 21:33

Kedves Feri!
Annyira élethűen és átérezhetően írtad le a kegyetlen háború és a tél borzalmait, mintha ott lettél volna.
Olvasva alkotásod beleborzongtam.
Kiemelkedő, remek művedhez szívből szívvel, elismeréssel gratulálok!
Minden tiszteletem a Tiéd!
Üdvözlettel: Margit

m.falvay2020. január 9. 20:24

Őszinte voltál nem úgy mint a kormányzói propaganda . Nagyszerű lett front katonai beszámolód híven leírva a katonák tán utolsó gondolatait . Ide is csak azokat küldték akik semmit nem nyerhettek a háborúban . Egyszer őket is küldhetnék legalább '' egy éjszakára ''.
Szívvel Miki

MeszarosneMaya2020. január 9. 19:33

Olyan mély benyomást tett rám versed, mint a Razglednicák Radnótitól. Leveled olyan élethű, pont olyan szomorú, mint az akkori helyzet volt.Szerintem maradandót alkottál.Megrázó, és megható egy küzdő lélek üzenete szeretteinek.Szívvel gratulálok: Maya

Raszputyin2020. január 9. 19:33

Minden elismerésem, nem tudok hozzászólni. Tökéletesen átadod az iszonyatos harctéri feszültséget. Még úgy is, hogy jó néhány soroddal próbálod tompítani. Őszintén gratulálok, megrázóan gyönyörű!

Sanyi

1-9-7-02020. január 9. 19:21

Kedves Feri nincsenek szavak de nem is kell csak elismeréssel szeretettel szívet hagyni amit nagy örömmel teszek meg Anikó

Evanna2020. január 9. 19:08

Nehéz, sors-rontó élethelyzetről írtál versedben.
Szívvel olvastam - Evanna.

Golo2020. január 9. 18:58

Prózaversed szeretettel olvastam: Radmila

gelnadi-gabor2020. január 9. 18:49

Megdöbbentő. Vajon mennyi híradás veszett el, vesz el naponta? Nehéz, de jó.
Üdvözlettel Gélnádi Gábor.

Martonpal2020. január 9. 18:41

Remekül fogott a ''tintaceruzád' Mintha apámnak a frontról hazaküldött leveleiből olvashattam volna.Jól adtad vissza a szörnyű hangulatot.
Katona létemre sok mindent átéltem,de soha nem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni ,ilyen borzalmakat átélni,azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül.
Gratulálok a versedhez.Nagy munka volt.Barátsággal...attila

B...yL...o2020. január 9. 18:37

Történelmi megemlékezésed alatt beleképzeltem magam a valóságba - amit Te nem élhettél meg. Én viszont feküdtem hason a hóban a szántón, s közben fejünk fölött fütyültek a lövedékek. És a csendbeli időben gyorsan tovább menni. És imádkozni, hogy eljussunk a következő faluig...
Versed nagyon átérzem, gratulálok hozzá:
László

dobosigyorgy2020. január 9. 18:13

Nagy szívvel gratulálok szuper versedhez. Izgalommal olvastam versedet. Várom a folytatást.
Barátsággal: Gyuri

60afrod2020. január 9. 17:26

Kedves Feri!A történelmi versed leírását olvasva, szinte látja az ember a történteket, mennyire nehéz és fájdalmas lehetett az akkori katonáknak.
Gyönyörű alkotásodhoz, óriási szívvel gratulálok!
Szeretettel:Ildikó

meszaroslajos602020. január 9. 17:09

Megható versedhez csak gratulálni tudok, Lajos.

5367712020. január 9. 16:57

Kedves Ferenc!
Először is: csak gratulálni tudok a tényszerű, gyönyörű versedhez!
Másodszor: bitzonyára sok ilyen témájú dokumentumkönyvet is olvastál, olyan élethűen írtad le a történéseket!

''Nincsen itt írószer másom,
Tintaceruzával írom,
Szívemnek asszonya, ezt a tábori levelet.
A világoszöldön majd olvasod a betűket!''

Harmadszor: lehet, hogy a családodban érintett vagy, nem tudom.
Én, jó magam olvastam édesapám tábori leveleit. Te csodálatosan hozod elénk azt a rideg valóságot!
Figyelmedbe ajánlom szerényen a következő, most megjelenésre váró versemet!
Üdvözlettel, és nagy szívvel:
József

lantgyorgyi32020. január 9. 16:54

Nagyon szomorú versed félve és féltön olvastam, milyen értelmetlen a háború .és kiért szólt ott a messzi idegenbe. Biztos nem a családodól a gyermekedről.
Sok szeretettel gondolk rád, és tisztelettem adom hogy védted a hazámat.
Hálás szívvel.
POET Györgyi

SzaipIstvanne2020. január 9. 16:32

Kedves Ferenc! Remekul megirt tortenelem. Az utolso ket sorahoz:
Nem is maradt nekik csak a lehetetlenben es hihetetlenben
valo hittel teli remenyuk. De sokukat az is cserben hagyta.
Szivet hagytam:M.

mate19792020. január 9. 15:49

Kedves Feri!
Szomorú versedet szívből olvastam, nehéz is volt akkor egy poétának, vagy akár egy katonának a Don-kanyarnál harcolni.
Baráti üdvözlettel: Máté

barnajozsefne2020. január 9. 15:39

Kedves Feri!

Egy újabb remekművedet olvastam!
Itt hagytam nálad egy nagy szívet, és tiszteletemet!
Szeretettel gratulálok, Erzsi

Pflugerfefi2020. január 9. 15:00

Nagyszerű visszatekintő alkotás,
Érzékletesen irtad meg a háború borzalmait,
egy valószínüleg haza nem tèrő katona szemèvel!
Lehengerlő alkotás!
Szivvel szeretettel gratulálok!
Feri.

molnarne2020. január 9. 14:55

Kedves Feri!Fájdalmas sorok kiváló vers nagy szívet hagyva szeretettel:ICA

babumargareta012020. január 9. 14:17

Kedves Feri !
Mélyen átérzett fájdalmas sorok egy háború
emlékére.Jó fantáziával és sokat olvasott történelmi adatokkal felszerelt eszme komoly és szép verset diktált.

Szívet hagyok szeretettel....Babu

Zsuzsa03022020. január 9. 14:12

Elgondolkodtató, komoly, mély, tartalmas, kiváló versed szeretettel, szívvel olvastam. Egészségben, jó szerencsében gazdag új évet kívánok! Zsuzsa

M.Laurens2020. január 9. 13:14

Kedves Ferenc!
Fogadd őszinte tiszteletem és elismerésem mélyen szántó gondolatokkal teli soraidért.
/ Miklós /

John-Bordas2020. január 9. 13:13

Komoly,meggondolandó versedet szivvel olvastam,ölel János

ditte1422020. január 9. 13:08

Kedves Feri!
Hátborzongató, mindaz amit itt olvasok.
/Megint csak kérdezem: Kinek a törvénye, emberé, természeté, vagy mind a kettőé?/
Iszonyat, hogy ebbe belekényszerítik az embert, gyakorlatilag vágóhídra küldik./
Remekül megírtad, óriási szívet érdemel, szeretettel: Erzsébet

''A katonák itt jeges napjaikat nehezen élik...
Mi lesz ? Élünk, foglyok leszünk vagy halunk,folyton csak ezt kérdik.''

acsbalint2020. január 9. 13:03

Kész történelemóra
szívvel
ÁB

szombati2020. január 9. 12:55

Elismeréssel gratulálok értékes, teljesen átérző és átérezhető alkotásodhoz!
Nagy szívvel.
Szeretettel.

Tibi

TURIKARI682020. január 9. 12:41

Szívvel olvastam ferenc

Csendhangjai2020. január 9. 12:40

Belebújtál egy kiskatona bőrébe, ős az fejével átlátva mutattad be a múlt szenvedéseit.
Szívvel gratulálok!
Üdvözlettel:
Klára

kintkong102020. január 9. 11:46

Feri! Sok-sok borzalmat, megpróbáltatást, sajgó hiányt, lelki vergődést írtál mag... mégis csak töredéke lehet annak, ami ott volt.
Tetszik. J.

feri572020. január 9. 11:45

''Itt a magány malma igen lassan őröl,
És látom, a nagy kő halállal is flörtöl.
Nem elég baj, hogy az elfagyott testnek a haldokló lélek koporsója,
Ha betalál egy akna, a lélek lesz a testnek utolsó sóhajtója...''

Szomorú alkotásod kordokumentum. Átéreztem minden sorát lélekfájdító alkotás Ferenc
Szívvel olvastam
Feri

41anna2020. január 9. 11:18

❤ 4. Megrázó,fájdalmas múlt gyönyörűen írtál!

Melinda

be.jozefina2020. január 9. 10:57

Most màr mi is elkèpzelhetjük,milyen èrzèsek kavarogtak a vilàghàborùs hősök fejèben.Köszönjük a remek verset.

Tamandy2020. január 9. 10:36

Remekül megírtad! Andi

kokakoma2020. január 9. 10:34

Versed nekem nagyon élethű: Édesapám sokat mesélt kisgyermek koromban. Nagy tisztelettel ,szívvel gratulálok. János

bakonyiili2020. január 9. 10:18

Kedves Feri!
Nagyszerű beszámoló a harctérről - mintha ott lennél és harcolnál velük, annyira élethű! A vágyakozás, a hazatérés reménye biztosította számukra a túlélést, mint apám is oly sokszor elmesélte. Megrendítően őszinte, szép sorok, még ennyi év távlatából is ennyire felidézhetőek, nagy-nagy gratulációt és az első szívet érdemlik!
Gratulálok sok-sok szeretettel: Ili

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom