Szerző

Pusuma Mária

Életkor: 19 év
Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 61 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Pusuma Mária

Anyaföld

Reggeli napsugár megérinti ablakom.
S amikor kinyitom, ezt hallom:
Két kismadár beszélget egy ágon,
Mind a ketten szomorúak nagyon.

Nézd, mit tett az ember a fészkünkkel!
Tavaly még itt állott, most nincs sehol.
Azt, amit oly sokáig építettünk.
S minden egyes ágat magunk gyűjtöttünk.

Nézd a patak tiszta, kristályló vizét!
Most csúf barna foltok ellepték.
Nézd, milyen kevés a felhő az égen már!
Egyre kevesebb madár száll.

Anyaföld, mondd, miért sírsz minden nap?
Mondd, miért vérzel több sebből nap mint nap?
Sokan bántottak, sok jó, mit adtál, eltűnt.
Vajon meddig megy ez még tovább, anyaföld?

Zúgnak a fegyverek szerte a világban.
Állatok lettek az emberek is a világban.
S néha ugyan van, aki reményt akar hozni,
De azt azonnal eltolják a rosszakarói.

Tornádó, földrengés, nagy tűz mindenhol.
Kérdi az ember: mi történik most?
Pedig ő is tudhatná, ezt ő okozta, nem más,
De ehelyett csak mindig csodát vár.

A két kismadár elrepült, de szavuk igaz volt.
Vajon e föld lehet tíz év múlva is otthonunk?
Vagy csak romlik a levegő, fogy az ivóvíz?
S eltűnik lassan minden természeti kép?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


PusumaMaria(szerző)2020. január 19. 00:56

@kicsikincsem: Kedves Ilona.

Köszönöm, hogy olvastad versemet.

PusumaMaria(szerző)2020. január 19. 00:56

@Motta: Kedves Motta.

Köszönöm, hogy olvastad versemet.

PusumaMaria(szerző)2020. január 19. 00:56

@szombati: Kedves Tibi

Köszönöm, hogy olvastad versemet.

kicsikincsem2020. január 13. 16:28

Szívvel láttam, gratulálok.
Ilona

Motta2020. január 13. 09:03

Szép természetvédelmi versed szívvel olvastam.
Motta

szombati2020. január 13. 08:26

Versedben üzen a természet.
Nagy szívvel gratulálok!
Szeretettel.
Tibi

PusumaMaria(szerző)2020. január 12. 17:59

@lejkoolga: Kedves Olgi

Köszönöm, hogy olvastad a versemet.

PusumaMaria(szerző)2020. január 12. 17:58

@gypodor: Kedves Gyuri

Köszönöm, hogy olvastad a versemet.

PusumaMaria(szerző)2020. január 12. 17:58

@feri57: Kedves Feri


Köszönöm, hogy olvastad a versemet.

PusumaMaria(szerző)2020. január 12. 17:58

@194622: Kedves István


Köszönöm, hogy olvastad a versemet.

PusumaMaria(szerző)2020. január 12. 17:57

@536771: kedves József.

Köszönöm, hogy olvastad a versemet.

lejkoolga2020. január 12. 12:17

Jó a versed, kedves Mária!
Bölcsen véded a természetet!
Szeretettel, szívvel olvastalak: Olgi

gypodor2020. január 12. 12:13

''A két kismadár elrepült, de szavuk igaz volt.
Vajon e föld lehet tíz év múlva is otthonunk?
Vagy csak romlik a levegő, fogy az ivóvíz?
S eltűnik lassan minden természeti kép?

Bölcs sorok
Gratulálok
Gyuri

feri572020. január 12. 12:00

Nagyon szép természetversedhez
Szívvel gratulálok
Feri

1946222020. január 12. 11:36

Igaz a Te szavad is mind szálig, ahogy madár száll ágról ágig, egy szívet hagyok a viszont látogatásodig. Poéta öleléssel István

5367712020. január 12. 10:31

Nagyon szépen írtad le! Örök téma, de manapság igazán aktuális!
Szívvel gratulálok!
József

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom