Szerző

SteveBedry

Életkor: 44 év
Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 87 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

SteveBedry

Akkor is itt vagy...

Már álmos csendben fekszem,
Most nem érlek el, testem messze,
De mégis itt vagy,
Sóhajom asszonya,
Ami másnak elérhetetlen,
Az én szívem megfogja.
Mert létednek lettem foglya,
Mint faggyúnak bezárt kanóca,
S a kanócba ragadt gyertyalángszoknya.
Ölellek mégis, mint ruhámat korca,
Mint fűszálat az apró kabóca.
Boldog vagyok, mint mostohának
Hitt gyermek, ki meglelte anyját,
Mint remete, ki meglátta öreg odvas fáját,
S hiszi, tudja azt, hogy Isten őrzi álmát.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Motta2020. január 15. 20:13

Érdekes, szép sorok.
szivvel olvastalak
Motta

Metta2020. január 14. 22:06

Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok!
Szeretettel
Margit

John-Bordas2020. január 14. 17:04

Figyelovel és második szivvel olvastam nagyszerű versedet,ölel János szeretettel

szombati2020. január 14. 12:02

Egyedien kifejező nagyon szép versed megérintett.
Nagy szívvel lett kedvencem.
S figyelőmmel követlek tovább.
Szeretettel várlak én is verseimnél.
Üdvözlettel.
Tisztelettel.

Tibi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom