Szerző

Panta Zsolt

Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 143 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. január 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Panta Zsolt

Bukott angyal

Elestél, de ne aggódj, én veled vagyok,
igyekszem, a búnak sok utat nem hagyok.
Fogom a kezed, ahogy korábban te is,
ha nem hiszed, nézz rám, mosolyom nem hamis.

Felsegítlek, ha kell, karban viszlek tovább,
ha muszáj, én másszak a sárban inkább.
Aztán újra járni fogsz egy idő múltán,
égkék szemed lángja újra visszagyúl tán.

Fáj a szíved? Megoldjuk, itt van az enyém.
A tied lehet, hasznát már úgysem venném.
Büdös? Igen, a kukából szedtem elő,
tönkrement, de talán van még benne erő.

Mi tiedben rossz, cseréld csak ki nyugodtan,
tán jó lesz, bár nem ugyanolyan pontosan.
A maradékot dobd el, én is azt tettem,
nem hiányzik, hogy nincsen, észre sem vettem.

Szárnyam? Törött, de azért neked viheted,
menekülj innen el, amint csak teheted!
Szállj újra magasra, légy boldog és vidám,
hiszen te maradsz az én egyetlen csodám.

Szállj csak magasra, én majd innen figyellek,
s arról álmodok majd, hogy téged ölellek.
Ne aggódj, engem nem zavarnak a lángok,
a pokolban én már rég otthont látok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom