Erdőtűz
Lángol az erdő,
Égeti a fákat a puszitó erő.
Vörös tűznyelvek füstje száll
Az ég felé.
Fekete korom mindenfelé.
Reccsen-roppan a faág,
Földre hullik a fa koronája.
Izzó parázs most a palástja.
Vijjognak a fészekben a madarak,
Menekül a vad.
Egyre terjed a tűz, a rettenetes,
A pusztító,
Ó, mi borzasztó!
Vörös fényben úszik az erdő,
A tűz nem fékezhető.
Ő most az úr, fennhordja az orrát,
Nem sajnálja senkinek a kárát.
A füst egyre száll.
A láng elvégezte dolgát.
Nem maradt más, csak hamu
És korom.
Elégett az erdő, a szép, a tiszta.
Így lett a tűz martaléka.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
tomorg2020. február 14. 11:46
Fájdalommal teli, aktuális verse, melyet szívvel olvastam, Gábor
1111112020. február 4. 08:33
Szomorú esemény ihlette,szépen megírt vers, most is szívvel jártam nálad. Piroska
meszaroslajos602020. január 29. 20:01
Szomorkás soraidhoz szeretettel gratulálok, Lajos.
molnarne2020. január 29. 18:58
Szomorú soraidhoz szívem hagyom szeretettel gratulálok:ICA
gypodor2020. január 29. 16:15
Jó vers és v an aktualitása
Szívvel olvastalak
Gyuri
kicsikincsem2020. január 29. 16:13
Szomorú valóság... Szívvel gratulálok.
Ilona
feri572020. január 29. 15:50
Nagyon szép , szomorú alkotásod
Nagy Szívvel lett a kedvencem
Szeretettel
Tisztelettel
Feri
5367712020. január 29. 15:35
Borzasztó a természet pusztulása ily módon! Gyönyörű leírás!
Tetszik!
József
donmaci2020. január 29. 14:28
Szomorú versedet szívvel olvastam. Józsi
Törölt tag2020. január 29. 14:04
Törölt hozzászólás.
Metta2020. január 29. 13:56
Szomorú,de nagyon szépen megírt versed szívvel olvastam!
Szeretettel!
Margit
Zsuzsa03022020. január 29. 13:54
Fájdalommal teli, aktuális versedet szívvel olvastam. Szép napot kívánok, egészségben, békességben. Zsuzsa