Lélektörés
Napok óta úgy érzem,
Megrepedt a lelkem,
Apró, kicsi darabkáit
Szétszórtam a kertben.
De te drága, jó lélek,
Összeszedted csendben,
Vigasztaltál, azt mondtad,
Most már minden rendben.
Szomorúság, szeretet
Jelent meg szemedben,
S a fájdalom könnyára
Arcomra lecseppen.
Lelkem apró darabkáit
A zsebedbe tetted,
Azt mondtad, hogy bármi áron
Őket te megmented.
Elszánt voltál, s komoly nagyon,
Oh, én drága szentem,
Én csak ültem, mosolyogtam
Reád szépen, csendben.
Azt kívántam, szavad mindig
A fejemben csengjen,
Tőlük úgy éreztem, mintha
Fenn járnék a mennyben.
De rádöbbentem, lélek nélkül
Nem szabad itt lennem,
S egyszerre minden, mi boldogság,
Megszűnt lenni bennem.
Lelkem apró darabkáit
Szétszórtam a kertben,
Búcsúzóul szívem dalát
Ajkaidra kentem.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
kicsikincsem2020. február 2. 14:40
Tetszett a vers. Szívvel gratulálok.
Ilona
Szgdhnn(szerző)2020. február 2. 03:08
@536771: Nagyon szépem köszönöm!
5367712020. február 1. 19:50
Kedves Hanna! Gyönyörű verset írtál a szerelemről, a féltésről!
Örömmel veszlek figyelőmbe. és szívet is hagyok a versnél!
József
Motta2020. február 1. 19:42
Kicsit szomorkás, szép versedet szivvel olvastam
Motta
donmaci2020. február 1. 14:32
Nagyon szép versedet szívvel olvastam. Józsi