Szerző

Érdi Júlia

Életkor: 17 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 56 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. február 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Érdi Júlia

Meg nem moccanok

Mintha döngettek volna kapumon.
De dobhártyám rá sem hederített.
A feldúlt szél ablakom döngeti,
De én a szememet csukva hagyom.

Böködnek hangosan kőfalamon.
Szellemem sírdogál csak magában.
Kergetnek, követnek untalanul
S én nem szaladok: itt kell maradnom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Julia.(szerző)2020. február 2. 10:03

@Szinci: Nagyon köszönöm!!

Julia.(szerző)2020. február 2. 10:02

@feri57: Köszönöm, örülök!

Julia.(szerző)2020. február 2. 10:01

@41anna: Köszönöm szépen❤

Szinci2020. február 2. 08:49

Kedves Júlia! Néha vannak ilyen jelenségek, amiket az ember szellemnek vél.Néha a lélek zaklatott valamiért, többen átélünk ilyesmiket. Remek a versed, tetszett. Figyelőmbe vettelek. szinci

feri572020. február 2. 08:23

Nagyon szép alkotásod Júlia
Nagy Szívvel olvastam
Szeretettel
Feri

41anna2020. február 1. 22:10

❤ 1. Szomorúan szép veret írtál kedves Júlia!

Melinda

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom