Szerző
Vers

A verset eddig 113 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. február 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Vrábel Krisztián

A kígyó szeme

Vajon ha előre tudom, hogy ez lesz a vége,
Akkor is belemegyek?
Mert én azt hittem végre,
Te vagy az a lány,
Kinek szíve szívemmel dobban,
Lelke lelkemmel lobban,
S ha akaratunk olykor koccan,
Lehulló zománc hangja emlékeztet
Minket arra, ez nemcsak egy
Útszéli románc...
Valami több, valami más,
Ám szemlátomást olyan ösvényeken kezdtél el járni, melyek útvesztőkbe torkolltak,
S én csak követtem a nyomokat,
Bármerre tekeredtek is.

Ezeket jámbor,
Olykor megsebzett vadnak hittem,
Ám minden eldugott zugban
Ott vártál rám,
Számtalan démoni lyukban,
Melyben nincs bíró,
Ki igazságot tenne,
Csak a kígyó szeme.
A szemednek köszönöm azt,
Hogy mostantól felismerem az olyanokat,
Mint Te,
Kik sohasem hoznak tavaszt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Vrabel.Krisz(szerző)2020. február 3. 15:17

@feri57: köszönöm szépen kedves Ferenc! Örülök, hogy elnyerte tetszésed. :) megtisztelsz.

feri572020. február 3. 10:15

Gyönyörű alkotásod Krisztián
Nagy Szívvel jelölöm kedvencnek
Szép verseid vannak
Mától a Figyelőmben követem tovább a verseidet
Szeretettel várlak én is a versemnél
Tisztelettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom