Szerző
Mocsári Levente István

Mocsári Levente István

Életkor: 16 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 208 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. február 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Mocsári Levente István

Egymagunk

Karöltve sétálok magam egyedül,
Komisz tekintetem mindenre vetül.
Valami kivehető, valami nem,
Mit látok: látható, nem fontos nekem.

Gondolataimmal játszok egyedül,
Minden után lelkem egyre meggyengül.
Szeretettel taposom sötét követ,
Árnyékom jön, s közben engem követ.

Üldözöm magam teljesen egyedül,
Papám fáját választom én fekhelyül.
Alatta fekszik televényünk alján,
De még látom kezét pihenve karfán.

Pánd, 2020. január 27.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Levente2214(szerző)2020. február 6. 21:22

@Martonpal: köszönöm szépen!

Martonpal2020. február 6. 19:30

Nagyon szép versben emlékezel.
Szívvel gratulálok...attila

Levente2214(szerző)2020. február 6. 19:21

@Zsuzsa0302: köszönöm Kedves Zsuzsa! Viszont kívánom!:)

Levente2214(szerző)2020. február 6. 19:20

@ambrus.magdolna: nagyon köszönöm Kedves szavait!

ambrus.magdolna2020. február 6. 18:22

Szomorúan-szép versedhez, szívből-szívvel és átérzéssel Gratulálok!Magdi

Zsuzsa03022020. február 6. 16:56

Méltó versedhez
szívvel gratulálok. Én is várlak :)
Szép napot és jó egészséget kívánok.
Zsuzsa

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom