Sötét világvége
Lebombáztad erődömet, minden csont-fehér,
végtelen repülnek felém szív-nyílzáporok.
Hálát adok az elmúlt, tanító évekért,
kárpótolnak érte a szerelmes mámorok.
Talán könnycsepp gyűlik a szemeimbe érted,
amíg könnyű, felhőhab csókjaidra várok,
de megéri, tudom, jössz, és te vagy a végzet,
didergő szívemre adod lélek-kabátod.
Elfeledem hólepte, sötét várkertemet,
mázsás súly fedte rég, távolról nézem csupán.
Rám kulcsoltad határozott, óvó jellemed,
életet hoztál nekem a nagy magány után.
Most nem vagy itt, de lélekben mindig érezlek,
simogat érintésed a széllel karöltve.
Elmúlott már előttünk megannyi évezred,
de újra megleltelek az égbe üvöltve.
Nem furcsa, hogy micsoda "véletlen" az élet?
Mennyit váratott rád, mielőtt visszaadott...
Szívembe döfött egy hegyes gerendavéget,
rútul meg is csalt, gyermekeként kitagadott.
A boldogság fénye most mégis rám mosolygott,
ezüstös acéltálcán adva nékem téged.
Az összes viharfelhő lassan elgomolygott,
nem vágyom már többé a sötét világvéget,
s mily meglepően igaz a jó öreg karma,
kapom, amit adtam, ez valós kölcsönhatás.
Sorsom rettegő lelkem mára betakarta,
Te úgy jöttél, mint egy szikrázó villámcsapás.
Újraélesztetted porhüvelyében szívem,
a dobogásom ereje tudathasadás.
Kifeszíted egy márványos diadalívben,
ez borzongató, csodás új-ember avatás.
2019. december
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Törölt tag2020. május 17. 12:02
Törölt hozzászólás.
Csendhangjai2020. február 26. 20:50
Nagyon szép, olvasmányos mű!
Szívvel, szeretettel:
Klára
Matyi872020. február 25. 11:18
@sarahwyard97: Valóban félreolvastam, elnézésedet kérem.
sarahwyard97(szerző)2020. február 24. 10:53
@Seelensplitter: Hálásan köszönöm, hogy ismét olvastál! Örülök, hogy tetszett!
@Callypso: Igaz gondolatok, valóban, ha két egyén összetartozik, úgyis meglelik egymást a világ végén is! Szeretettel köszönöm a soraidat!
Ölellek!
sarahwyard97(szerző)2020. február 24. 10:51
@Bulibogyo:
Drága Művész úr!
Most valahogy elképzeltem ezt a földig omlást... megható gondolat. Örök hálámmal köszönöm a rendszeres látogatást és a csodás szavakat!
Végtelen szeretettel,
J🖤
sarahwyard97(szerző)2020. február 24. 10:50
@m.falvay: Igazán köszönöm!
@anci-ani: Nagyon köszönöm, hogy ennyire elmerültél soraimban, kedves Anci! Igazán örülök neki!
@Kipy: Furcsa mód örülök ennek a váltakozásnak! Tetszik ez az észrevétel! Hálásan köszönöm látogatásod!
@Golo: Köszönöm, kedves Radmila!
@kicsikincsem: Köszönöm szépen!
sarahwyard97(szerző)2020. február 24. 10:48
@41anna: Igazán köszönöm, kedves Melinda!
@Eci: Igazán köszönöm a látogatást!
@lnagypet: Így igaz! A fény mindig győzedelmeskedik a sötétség felett! Hálásan köszönöm!
@gypodor: Nagy szavak és nagyon jólesőek! Nagyon-nagyon köszönöm!
sarahwyard97(szerző)2020. február 24. 10:47
@ditte142: Drága Erzsi néni!
Hálásan köszönöm! Csodaszép hasonlat!
Szeretettel,
Juditka
sarahwyard97(szerző)2020. február 24. 10:46
@szalay: Így igaz! Nagyon szépen köszönöm!
@feri57: Nagyon szépen köszönöm!
@molnarne: Köszönöm szépen!
@Zsuzsa0302: Köszönöm szépen!
@Matyi87: Talán félreolvastad, ezen versben a kifejezés erőd és nem erdő, de gyakori hasonlatom fűződik oda, így érthető a félreolvasás. Igazán köszönöm a dicséretet, nagyon örülök, hogy tetszett!
@536771: Hálásan köszönöm!
@MotoszkaDaniel: Fel! Köszönöm!
Callypso2020. február 22. 05:04
Van, hogy az élet elvesz azért, hogy tanuljunk a helyzetből és fejlődjünk általa... De ha két sors összeér és egyben van megírva, akkor idővel minden bizonnyal vissza is kerül majd mellénk, akit egykor elsodort a világ... Szeretettel gratulálok a versedhez és békés, ihletdús hétvégét kívánok, drága Judit! Ölellek! (:
Seelensplitter2020. február 20. 16:56
Kedves Judit!
Szépen megírt, romantikus vallomás-verset olvashat tőled a Nagyérdemű.
Élmény olvasni.
Üdvözlettel: Seelensplitter
Bulibogyo2020. február 14. 18:13
@sarahwyard97:
Drága Költőnő!
Íme egy valóban értelmes (és értékes) darabja a Kedvesemnek kategóriának. Ha a múzsa helyében lennék, minden bizonnyal a földig omlanék ezt az alkotást olvasva..
Mit is írhatnék még? Az egész művet ki tudnám emelni, mint kedvenc részemet. Zseniális! Mint mindig..
Millió forró öleléssel,
JDJ 🖤
kicsikincsem2020. február 12. 13:30
Jó! Szívvel gratulálok.
Ilona
Golo2020. február 10. 19:20
Szeretettel gratulálok nagyon értékes prózaversedhez, és adom az 16. ♥-et: Radmila
Kipy2020. február 10. 05:09
Valahogy a részletek engem kettősségbe pofoznak végig: egyszer rendkívül erős és remekel a vers, aztán hirtelen stagnál monoton, majd új pofon. A fránya olvasónak személyemben csak ennyi kivetnivalója akad, mivel tetszik - ezzel együtt is - az alkotásod.
anci-ani2020. február 9. 22:29
''A boldogság fénye most mégis rám mosolygott,
ezüstös acéltálcán adva nékem téged.
Az összes viharfelhő lassan elgomolygott,
nem vágyom már többé a sötét világvéget,''
Az sors sokszor elvesz, de van néha, hogy visszaad!
Ez egy olyan szépséges boldog pillanat, amit gyönyörű alkotásodban olvashattam!
Drága Judit, gratulálok boldogságodhoz és csodaszép versedhez nagy szívvel, szeretettel:
Anci
m.falvay2020. február 9. 22:09
Nagyszerűen megírt sors vers .
Szívvel Miki
gypodor2020. február 9. 20:11
''s mily meglepően igaz a jó öreg karma,
kapom, amit adtam, ez valós kölcsönhatás.
Sorsom rettegő lelkem mára betakarta,
Te úgy jöttél, mint egy szikrázó villámcsapás.''
Te is mindig meg tudsz lepni. Izgalmas és jó vers
Szívvel
Gyuri
lnagypet2020. február 9. 15:50
A fénylő naparcú új kapcsolat lám képes legyőzni a sötét
világvég hangulatú reménytelenséget,mint a legnagyobb
költők legszebb ódája ez a költemény!
Szívvel,szeretettel: Z Nagy L
Eci2020. február 9. 12:59
Kedves Judit! Ez igen! Hatalmas szívvel gratulálok versedhez! Hatalmas szívet hagyok érte! Szeretettel Edit
Törölt tag2020. február 9. 12:47
Törölt hozzászólás.
ditte1422020. február 9. 12:16
Drága Juditka!
Mint mikor a viharfelhők elmúltával hirtelen felfénylik a Nap. Úgy hatott versed, mely szívvel, szenvedéllyel, boldogsággal telve. Azon szorítok, hogy maradjon ez így!!!
Nagyon nagy szívet hagyok szeretettel:
Erzsi néni
MotoszkaDaniel2020. február 9. 11:53
Az égbe üvöltök egy szívet. Felavatod magadnak, költőnő?
5367712020. február 9. 11:46
''A boldogság fénye most mégis rám mosolygott,
ezüstös acéltálcán adva nékem téged.
Az összes viharfelhő lassan elgomolygott,
nem vágyom már többé a sötét világvéget,''
Gyönyörű sorok, kitűnő vers!
Szívet hagyva gratulálok:
József
Matyi872020. február 9. 10:19
Gondolom, nem véletlen az, hogy az erdővel kezded. Minden versszak, minden sor nagyon szép. Ismét remekeltél, írásod az oldalon található legszebb versek között szerepel. Gratulálok!
Zsuzsa03022020. február 9. 10:02
Csodaszép sorsversedhez
szívvel gratulálok.
Szép napot és jó egészséget kívánok.
Zsuzsa
molnarne2020. február 9. 08:36
Gyönyörű soraidhoz nagy szívem hagyom szeretettel:ICA
feri572020. február 9. 08:14
Csodálatosan ló alkotás
Nagy Szívvel lett a kedvencem
Szeretettel
Feri
szalay2020. február 9. 07:49
Kedves Judit,amint mondják,''minden jó,ha jó a vége'',úgy tünik tenálad is,szivvel olvastalak István