Szerző
Vers

A verset eddig 67 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. február 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Lukács András

Átölel a múlt

Hulló falevelek.
Avar.
Néma táj.
Néma házak.
Lágy ölelések.
Egy ember
az udvarban
az elhalt
gallyakat
gereblyézi.
A múlt ködbe-
vesző alakjai
elmémbe úsznak
és szónyilaikat
belém lövik.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Andrew36BP.(szerző)2020. február 12. 20:09

Köszönöm nektek.

kicsikincsem2020. február 12. 12:44

Szívvel láttam, gratulálok.
Ilona

gypodor2020. február 10. 21:09

Remek cím. Tetszik a vers!
Gratulálok
Gyuri

Zakeus2020. február 10. 16:36

Jó vers, szívvel olvastam!
Gábor.

John-Bordas2020. február 10. 16:26

Szép és tömören sokat mondó versedet szivvel olvastam,ölel János

barnaby2020. február 10. 14:39

Remek. Hangulatában nagyon kifejezi a fájó érzéseket.

Zsuzsa03022020. február 10. 14:33

Szép emlékversedhez
szívvel gratulálok.
Szép napot és jó egészséget kívánok.
Zsuzsa

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom