Szerző
Vers

A verset eddig 487 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. szeptember 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Lánczky Sándor

Ébren álmodom

Napok fénye vész el a szemed tükrében
azok a gyönyörű szemek amik elveszejtenek
ha rám nézel az nekem mindennél többet ér
tekinteted rajtam egy simogatással felér.

Te vagy a nap mi engem érint
te vagy a hold ki éjjel engem simít
te vagy a víz kivel szomjam oltom
érett gyümölcsként lógok majd ajkadon.

Szárba szökkentem, mert kívántad és hagyod
nélküled fejlődni nem szeretnék s nem is akarok
levélkéimmel simogatlak szeretgetlek nagyon
ajkaid nedvességére vágyó palánta vagyok.

A gyönyörű tekinteted az enyémbe mélyeszted
mikor hosszú végtagjaid körülfonják testem
földön vagy a mennyben vagyok azt el is felejtem
mint egy áramütés végigcikázik bennem.

Vágyom, hogy lássam azt a sötét démont
lássam a lényt ki párnámon könnyet hagyott
érinthessem testét ujjakkal ajkakkal
nyithassam a szelencét a nálam őrzött kulccsal.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mezeimarianna2009. szeptember 13. 04:39

Látom ő a mindened :))Tetszett:))

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom