Szerző
Vers

A verset eddig 74 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. február 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Lukács András

Eltépett kötelek

Valahonnan
Emlékek rohannak felém,
A gyermekkor álomittas mezején
Lovaglok az ismeretlen felé.

A kisgyerek érzi a láncokat magán,
Majd az útja egy ősi vadonba vezet,
Ahol eltépi a köteleket.

Nincs többé fájdalom. Nincsenek harcok.
Minden a világban tiszta ösvényre lép.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Andrew36BP.(szerző)2020. március 6. 00:05

Köszönöm szépen mindannyiótoknak.

kicsikincsem2020. március 4. 16:59

Tetszett. Szívvel gratulálok.
Ilona

John-Bordas2020. február 19. 13:32

Nemes gondolatok,a 4 szivvel gratulalok,ölel János szeretettel

barnaby2020. február 19. 08:22

Szép vers, sokat elmond az ember lelki világáról.. gratulálok:b

Zsuzsa03022020. február 18. 21:15

Gyönyörű versed szívvel jelölöm kedvencnek,
szeretettel: Zsuzsa

feri572020. február 18. 21:05

Gyönyörű alkotás András
Szívvel gratulálok.
Szép verseid vannak.
András, mától a Figyelőmben követem tovább a verseidet.
Nagy szeretettel várlak én is a versemnél
Nagy elismeréssel
Tisztelettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom