A nő
Mennyi szépség, mennyi báj,
mit nem nyel el a homály?
A nő lelkének drága kis lángja...
Őrzi a Hold áttetsző ezüstfátyla.
Szerető, éltető tűz,
mit semmilyen démon nem űz.
Elmében, szívben lobogó...
Szélviharban hevesen doboló,
Lágy záporban szelíden morajló.
Szent tűzzel vibráló szív.
Isteni kézzel formált ív
összeköti mindazt, mi legbelül ellenségként vív,
míg egy igaz szó a teljességbe hív.
2002. október 24.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
donmaci2020. március 4. 11:36
Nagyon tetszett nőnapi versed! Szívvel gratulálok. Józsi
JohanAlexander2020. március 4. 10:28
Sándor, szívet küldök remek versedhez!
John-Bordas2020. március 4. 00:07
Szép,a 3 ik szívet adtam,ölel János
VaradyEndre2020. március 3. 19:40
Érdekes, nőkről szóló versedhez ,szívvel gratulálok.
Endre