Szerző

Péteriné J. Erzsébet

Életkor: 72 év
Népszerűség: 39 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 139 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. március 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (13)

Péteriné J. Erzsébet

Kapuk az időben

Amikor negyvenéves lettem,
azt hittem, vége a világnak,
kenyerem javát már megettem,
rám is csak feladatok várnak.

Reménytelen volt a helyzetünk,
négy embernek egy fizetés,
bár dolgoztunk, s mindent megtettünk,
nem tudtuk, hogy nem szégyen munka nélkül lenni,
s hogy három egyetemi diploma is... kevés.

Amikor ötvenéves lettem,
azt hittem, vége a világnak,
már tényleg öreg, idős a testem,
lassan majd nyugdíjba... kívánnak.

Az idő elrohan, nem áll meg,
minden perc egy pillanat,
minden kapu zárul, minden álom
múlik, s az idő gyorsan elszalad.

Amikor hatvanéves lettem,
még mindig keményen dolgoztam,
könyvet írtam, tanítottam, neveltem,
azt gondoltam, "élet csak iskolán belül van".

Ha bezárul egy ajtó, kinyílik egy másik.
Mikor hetvenéves lettem, összedőlt a világ!
Ez volt a legszörnyűbb életkor,
egy egész életet léptem át...

Összementem, arcom ráncos lett,
szívem zakatolt, és sebes volt a szám.
Derékban el akartam törni,
a tükörből idegen nézett vissza rám.

Folyton elestem, összetörtem magam,
lábam elakadt, testem gyötörte láz,
úgy mentem már, mint a pingvinek,
a legöregebb lakó lettem, öreg, mint a ház.

És akkor... akkor történt valami,
magam sem értettem, mi lett velem,
felébredt bennem ismét a Nő,
betoppant életembe a szerelem.

Időkapu csukódott, időkapu tárult.
Megfiatalodtam pár nap alatt,
kinyíltam, szép lettem magamnak is,
rájöttem, "nekem még van új a Nap alatt..."

Vártam a napot, hogy ismét jöjjön,
a percet vártam, mikor rám mosolyog,
lógtam a telómon, hogy halljam a hangját,
jött, látott, győzött... és virágot hozott.

Megállt az idő, fény tántorgott,
én ragyogtam, éltem boldogan,
szerettem és szeretve voltam,
néztem, bámultam és csak csodáltam önmagam.

Azóta elmúlt néhány tél,
tavaszok suhantak tova,
most már bennünket bármi is ér,
szívemben maradsz, nem feledhetlek soha.

2020. február 26.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Jerzsi(szerző)2020. március 20. 18:40

Köszönöm szépen Kinga. Nagyon kedves vagy. Az IDŐKAPU pályázatra írtam...
Üdv: Erzsi

Kicsikinga2020. március 18. 13:27

Úgy tudok ilyenkor örülni, mintha velem történt volna!
Meghatódtam, mosolyogtam, kiváló versed olvasásakor.

Jerzsi(szerző)2020. március 7. 23:13

Köszönöm szépen Erzsike.

barnajozsefne2020. március 7. 20:18

Kedves Erzsike!
Szívmelengető vallomásodat szeretettel olvastam!
További, hosszú, szép éveket kívánok! Erzsi

Jerzsi(szerző)2020. március 7. 19:30

Kedves Feri, JohanAlexander,József, Zsuzsa,János, Gabi,Marika,Gábor, ICA!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ismét gondoltatok rám, olvastatok, biztatásnak veszem soraitokat, hogy írjak még, ha úgy érzem, el kéne mondanom valamit. Szeretettel üdvözöllek Benneteket: Erzsi

molnarne2020. március 7. 14:59

Szépséges vallomás nagy szívet hagyva szeretettel gratulálok:ICA

tomorg2020. március 7. 12:35

Szeretettel olvastam, vallomás versed, 💜 (8)...
Valóságos érzés e stáció...
Gábor

Amikor ötvenéves lettem,
azt hittem, vége a világnak,
már tényleg öreg, idős a testem,
lassan majd nyugdíjba... kívánnak

SzaipIstvanne2020. március 7. 10:40

Drága Erzsike! Szépséges vallomás önmagadnak, megszívlelendő
gondolatok hasonló koruaknak. Csodás egy vers, ugy a gondolatisága,
mint szerkesztése.
Szivvel, szeretettel: M.

Motta2020. március 7. 10:36

Hát irj egy ilyen verset 20 év múlva is!
szivvel olvastalak
Motta

kokakoma2020. március 7. 10:00

Az élet diktálta vers! Szívvel olvastalak és emlékeztem. János

Zsuzsa03022020. március 7. 09:13

Csodaszép vallomásversedhez szívvel gratulálok.
Madárcsicsergős szép napot kívánok jó egészségben, békességben.

Szeretettel: Zsuzsa

5367712020. március 7. 08:19

Kiváló vers,gratulálok!
József

JohanAlexander2020. március 7. 08:12

Kedves Erzsi, nagy szívvel gratulálok,
csodás emlékeidhez!

feri572020. március 7. 07:46

Gyönyörű versed az idő gyors múlása és az öregedés kavalkádja a nehézségek, végül magadra találtál és megláttad az igazi éned.
Nagyon szép alkotásod magával sodort, nagyon tetszik Erzsébet
Nagy Szívvel lettél a kedvencem.
Erzsébet, nagyon nagy szeretettel meghívlak az új versemhez
Tisztelettel, és nagy Elismeréssel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom