Szerző

Jamester Smith

Életkor: 44 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 53 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. március 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Jamester Smith

Mocsár

Itt állok, előttem a mocsár,
tűnődöm, visszafordulnék talán.
De mögöttem csak romok,
ezért inkább előre indulok.

Tudom, nincs reményem,
hogy a túlpartot elérjem,
a boldogságot, mely úgy
hívogat a mocsáron túl.

Utolsó lépések, aztán vége...
Egy jobb élet hiú reménye
felvillan még lángoló tűzben,
de elhalványul a mocsári bűzben.

Elindulok, vár rám a vég,
elköszönni időm se volt még,
de vajon kinek is szólnék,
nincs olyan, akinek fontos volnék.

Pár méter, s lábam mélyre süllyed,
a jéghideg sár térdemre ülhet,
de nincs megállás, már derékig ér
a vizes agyag, lassul a vér.

Mellig ér, majd lassan állig,
néhány pillanat az elmúlásig,
de nem zavar már a tény,
hogy létem végleg véget ér.

Sárral tele már az orr,
segítő kezet nem látni sehol,
végül lassacskán a mélybe vész a haj,
a mocsár lesz sírom, mely ápol s eltakar.

Magányosan éltem, magányosan halok,
most már örökre egyedül maradok.
Nincs többé élet, sem fájdalom, félelem...
Megöltél, mocsár, s ezt neked

ezerszer megköszönhetem.

Békéscsaba, 2020. március

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572020. március 13. 18:51

Megható, szomorú nagyon szép alkotás, remélem költői érzelmek, felkavaró versed átéreztem és megborzadtam.
hatalmas Szívvel lettél a kedvencem.
Nagy elismeréssel
Tisztelettel
Feri

AlmodoHold2020. március 13. 18:24

Annyira tragikus a tartalma, mint egy segélykiáltás a lakatlan vidéken. Remélem a valóságban meghallja az, aki segíteni tud. :(( Remélem újabb versed hamarosan olvashatjuk, ami egy pici csodáról szól, ami rád talál. 💚

Zsuzsa03022020. március 13. 16:38

Szomorú, keserű búcsúversedhez szívvel gratulálok.
Kellemes délutánt kívánok jó egészségben, békességben.

Szeretettel: Zsuzsa

Rai2020. március 13. 16:32

szomorú soraid szívvel olvastam!

Hanga562020. március 13. 16:27

Nagyon keserű vers , de csodálatosan szépen van megírva ! Néha , az utolsó pillanatban , soha nem várt , nem remélt helyről jön a segítség , az éltető napfény ! Szívvel jelölöm kedvencemnek és figyelővel követlek !

Csendhangjai2020. március 13. 16:12

Nem szabad ennyire elkeseredni, - minden mocsárból van kiút!
Versed viszont olyan remek, hogy Neked írnod kell, Te erre születtél!
Szeretettel:
Klára

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom