Szerző

Ciryl

Életkor: 25 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 42 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. március 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Ciryl

Polaris

Voltam bilincsbe vert szolga
gondolataim jéghegye alatt.
Egy olvadásra vágyó jégkocka,
ami a fagyos télben ragadt.

Nem ért el a napsütés,
nyújtottam felé karomat.
De ha bent minden sötét,
magával ránt az alkonyat.

Az esős évszak ködjében
szívott magába a homály.
Láthatatlan páraként éltem
saját árnyékom lábnyomán.

Most elhozom saját évszakom,
hol nem léteznek könnyek.
Ott ülök majd a sarkcsillagon,
s hangja leszek a csöndnek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Rai2020. március 18. 23:22

tetszik a versed, szivvel!

Motta2020. március 18. 19:26

Szép önismereti versed szivvel olvastam
Motta

Zsuzsa03022020. március 18. 16:15

Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok.
Madárcsicsergős szép napot kívánok jó egészségben, békességben.
Szeretettel: Zsuzsa

John-Bordas2020. március 18. 14:42

Tetszett,jó vers,szivvel jelöltem,Figyelőbe vettelek,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom