Szerző

Jamester Smith

Életkor: 44 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 44 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. március 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Jamester Smith

Menedék

Jár a vándor völgyön-hegyen,
napnyugaton, napkeleten,
erdő mélyén, völgy ölén...
Úgy érzi, minden az övé.

Ha süt a Nap és kék az ég,
a vándor oly vidáman lép,
boldogan járja be a világot,
nem érzi lábában a fáradtságot.

De ha esik az eső, fú a szél,
vagy havas az út, hisz itt a tél,
örül a vándor, ha találhat
egy meleg szállást, hol meghálhat.

Szeretett a szívem egy gyönyörű lányt,
szerettem, mint napfényt a virág.
Mosolya többet ért száz láda aranynál,
tekintete fényesebb volt a lángoló Napnál.

De hiába szerettem őrülten őt,
ő könnyű szívvel mondott "ágyő"-t.
Eldobott, mint egy megunt játékbabát,
messze ment... Ki tudja, hol van ma már.

Nélküle íztelenné vált az étel,
céltalanná lett az élet.
Nélküle értelmét vesztette a szó,
úgy éreztem, meghalni volna jó.

S ekkor... Sivár létem palettáján
megjelentél, mint egy tarka szivárvány.
Magányos szívemnek Te adtál új erőt,
Te segítettél, hogy elfeledjem őt.

Ha bánatom volt, meghallgattál,
szeretetet, kedvességet adtál,
segítő kezeidbe kapaszkodva
találtam meg újra önmagam.

Köszönöm, hogy mellettem álltál,
szívem bánatában önként osztoztál.
Köszönöm, hogy a hideg télben
a didergő vándornak menedéket adtál.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Rai2020. március 23. 20:32

menedék. ez a versed! szivesen!

Csendhangjai2020. március 23. 15:34

Remek versedet, nagyon jó volt olvasni!
Szívvel köszönöm élményemet!
Klára

ditte1422020. március 23. 14:58

De szép vers! Az elején népdalra asszociáltam, tetszett könnyedsége, s lám fordul a kocka, egyszer fent, egyszer lent,
de minden jó, ha jó a vége!
Nagy szívvel lett kedvencem, szeretettel:
Erzsébet

''Köszönöm, hogy mellettem álltál,
szívem bánatában önként osztoztál.
Köszönöm, hogy a hideg télben
a didergő vándornak menedéket adtál.''

feri572020. március 23. 14:31

Csodálatosan szép, mély érzésű romantikus versed tetszik
Nagy Szívvel lett a kedvencem,
Üdvözlettel
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom