D. Hetényi László

Áprilisi feltámadás

Április elején nyílnak a fák,
ébred az erdő, zeng a világ.
Itt van a gólya, az oszlopon áll,
hordja a gallyat a fészkire már.

Fodros a tó vize, rezzen a nád,
alja a halnak fészkeket ád,
rajta az ikra sok milliárd,
rajzik az ivadék májuson át.

Sáros a csíkos vadmalac orra,
sűrű bozótnak a rejteke óvja.
Csörtet a konda a nádason át,
most a vadász nem lő le kocát!

Kis boci száján habzik a tej,
szívja, amíg a gazda kifej.
Nyalja az anyja, csapkod a farka,
viszket a homloka, serken a szarva.

Kiscsibe csőre koppan a héjon,
rúgja a körme, hogy sebtiben nyíljon.
Fölreped végül ím, a tojás,
nézd e kis életet, lásd, mi csodás!

Vége a böjtnek, itt van a nagyhét,
fejtjük az újbort, eljön a húsvét,
sok halleluja az ég fele száll,
győztes a Krisztus, porba, halál!