Szerző

Dóczy Attila

Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 56 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. május 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Dóczy Attila

Karanténkatlan

Lent a völgyben minden mozdulatlan,
szűrőkbe zárt karanténkatlan.
Nem folyik már a Maros sem,
orromban folyásának hűvös szellőjét érzem.
Kajakkal most sokat kellene evezni,
ha gondolatban egykori folyása mentén
szeretnék Régenből újra lejönni,
kerted végében kikötni,
egy csokor tarka, mezei virágot szedni,
téged meglepni.
A kutyák már ismernek,
nem fognak ugatni.
Az utcára áramló szitok-orkánt lefojtják
a kalapos sárházak lepecsételt ajtói,
hogy szépen tudjak hozzád gondolatban szólni
és mosolyogni,
ahogy kifújod magad
és elindulsz felém
a dombtetőre
szalonnát sütni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szombati2020. május 11. 21:48

Egyedien kifejező, nagyon jó versedhez, nagy szívvel gratulálok!
Üdvözlettel.
Szeretettel.

Tibi

John-Bordas2020. május 10. 11:28

Első szívvel olvastam kitűnően megírt versedet,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom