Szerző
Siskovics István

Siskovics István

Életkor: 48 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 51 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. május 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.

Siskovics István

Boszorkámnak...

Alkonyzónában lakozott a szívem, s lelkemről lemondtam egészen,
Majd váratlanul jöttél te, mint minden, de számomra az egyetlen...
És mint egy fehér boszorkány, összes varázsod rám eresztetted,
Zord, szürke világomat ragyogó színekkel gyorsan kifestetted...

Szívemben csak az üresség, a múlt fájó emlékeinek hada lakott,
Az élet kívülről rajta oly sok sebet ütött, örökre heget hagyott...
De rám találtál szerelmeddel, fényed beragyogta újra szívemet,
S ahogy hozzáértél lelkemhez, minden porcikám beleremegett...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


-PETRA-2020. május 22. 15:53

Köszönöm** :) Boszid*

Istvan72(szerző)2020. május 18. 20:11

Köszönöm hogy olvastátok!

Motta2020. május 18. 13:40

Szép vallomásodat szívvel olvastam.
Motta

feri572020. május 18. 13:20

Nagyon szép alkotásod István
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2020. május 18. 12:33

Szép verset hoztál,a 3 ik szívvel gratulálok ,ölel János

5367712020. május 18. 11:52

Csodás szerelmi vallomás!
Gratulálok szívvel:
József

Rai2020. május 18. 11:48

gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom