Ha tehetném...
Becsapom az ajtót,
visszaszököm a múltba...
oda, hol mosolyt
cserélhettem csókra...
s üldögélnék a Duna ölén,
magamba zárva illatát.
Nézném életem a víz sodrában,
bár a szél sem fúj,
nekicsapódik, partot túr,
s ott hagy fájdalmat nyomokban...
mennyi mindent másképp csinálnék,
ha visszaszökhetnék...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
csisz(szerző)2020. május 22. 14:32
Köszönöm a szivecskéket.Kedves John- Bordásnak üzenném,hogy természetesen a 65 év élettapasztalattal szöknék,mert másképp nincs értelme......kicsit szomorú vagyok ha ez nem derült ki a versből..
üdv.Laszló
Motta2020. május 22. 14:19
Hát, majd legalább eztán próbáld meg másképp csinálni!
Szívvel olvastalak
Motta
feri572020. május 22. 13:11
Nagyon szép életversedhez
Szívvel gratulálok
Feri
John-Bordas2020. május 22. 12:13
A 2 ik szívvel olvastam remek versedet.Az a helyzet László,ha visszaszokhetnel is nem a 65 éves eszet kapnad hanem az akkorit ami akkor volt,így újra azt tenned amit akkor.Javaslom,hogy használd a Most bölcsességet okosan,ma,tégy mindent helyesen ma,és ne vergődj a múlttal ölel János szeretettel