Andrea
Andrea története
Belé estem a forró nyárban
A csodaszép Andreába
Ő ejtette lelkem varázsba
Elavult szívem parázsba
Nem érdekelt senki más
Csak ő a pompás
Unalmas éjjeleken a nagy dumás
Minden egyes nap szerelmes robbanás
Telt az idő
Az érzelmekkel teli szünidő
A nyár megszülte az őszt
Számomra az ideális nőt
Számomra mindig is szép volt az ősz
De akkor Andrea tette széppé az őszt
Boldoggá a szenvedőt
Igazzá a hitszegőt
Szerelem volt?
Az volt
Szép volt
Életem végéig egy színes volt
Egyszerre hideg és melengető fény volt
Azóta nem szerettem a télt
Mert elvitte Andreát
Életem egy részét
Vidám fényét
Cserébe mind ennek a sötétjét
Több mint egy év eltelt nélküle
Azóta élek a helyes úttat kerülve
Sokatmondó sorokba merülve
Mindenem megvan de mégse...
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
szombati2020. május 23. 09:33
Őszinte, szép versed megérint nagyon.
Nagy szívvel ❤️
Szeretettel.
Tibi
feri572020. május 23. 05:59
2. Szívvel olvastam remek alkotásod
Barátsággal
Feri
John-Bordas2020. május 23. 01:29
Első szivvel olvastam szép versedet,egy nő minden vagy semmi,nézőpont kérdése csak,ölel János