Szerző
Bíró Krisztina

Bíró Krisztina

Életkor: 29 év
Népszerűség: 31 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 23 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. május 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Bíró Krisztina

Amikor...

1.
Amikor kézen foglak és elvezetlek,
- Hogy végre sétálj velem -
Azt akarom látni, hogy szemeid
Hogyan isszák fel a fényt.

Amikor kézen foglak és elvezetlek
Nagy erdők magányába,
Akarom: érezd didergésemet -
És láss, míg fázol velem.

2.
Amikor kézen foglak, majd elengedlek,
Akarom, hogy tudd, milyen a magány.
Hogy tudd, milyen, mikor magadra hagy
Minden erő s emberi akarat.

3.
Megtudod majd, mitől szelídül a bánat,
És miért olyan csöndesek a hegyek.
Megszorítod kezem, mikor nagyon félsz,
És én igyekszem, hogy mindentől megvédjelek.

Mikor egy árva könny reszket az arcodon,
Megtudod, milyen törékeny az élet,
Hogy küszöbünkön kuporog kis hitünk,
És magunkban leljük meg a végtelenséget.

2020.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


dufmar2020. május 24. 19:36

Szép!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom