Szerző
Vers

A verset eddig 198 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. május 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Juhos Györk-Balázs

Levél a szerelemnek

Nem vágyom már szerelemre,
nem vágyódom halál után.
Nem kérek csókod fanyar ízeiből,
lemondok rég áhított ölelésről.
Ha elindulnál felém újra, szerelem,
tárt karokkal nem várlak már.
Bús lámpaként pislákolni utca szélén,
sötét világ peremén,
ez, mit választottam helyetted én.

Ám ha mégis, mégis újra
szívembe fúrnád csalfa eszményid,
tudd: - már nem hiszek benned!
Nem hiszem már, érdemes-e
ökölbe szorított kézzel gyönyörködni
a rózsában, mely tövise újra és újra
megsebez, kiont egy cseppet lelkedből.
Elfogy az ember lelke egy idő után,
kiürülhet az is.
A szerelem egy vándormadár.
Tavasszal jő, beragyogja lelked,
mint felkelő Nap szobád ablakát.

Tél lett, elment. Túl soká már.

Nem vágyom már szerelemre,
nem vágyódom halál után.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2020. május 24. 15:11

Érdekes versedet a 2 ik szívvel olvastam,a szerelem mégha viszonzatlan is gyönyörű érzés,az élet értelme,a viszonzott nagy felelősséggel jár,ölel János szeretettel

feri572020. május 24. 12:55

Szomorú, szép alkotásod
Nagy Szívvel olvastam
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom