Szerző
T Tamás Ferenc

T Tamás Ferenc

Életkor: 54 év
Népszerűség: 52 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 682 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. június 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (8)

T Tamás Ferenc

Magányos templom

Áll egy templom a kis domb tetején,
Körötte rég elhervadt a vetemény.
Elhagyták régen, az enyészeté lett.
A zord idő játszmáján ő vesztett.

Az omladozó falakon málló vakolat,
Bentről már látni az éji csillagokat.
Az oltár hajdani fénye elkopott,
Ahogy a hívők nyája elfogyott.

A feszület leesett és eltörött,
Szószékből a prédikáció elszökött.
Üresen konganak a falak,
Hangosan kárognak a varjak.

Foghíjasan kopottak a széksorok.
Lemállottak a falakról a képsorok.
Hol szép ikon volt, most penész,
Délutáni álmában őzsuta heverész.

A temetőt sűrű gaz befedte,
Az eltelt idő homálya elfeledte.
Nem állnak már a fejfák,
Némán hajladoznak a cserfák.

Magányos templom áll haldokolva,
Senki sem jár oda gyalogolva.
Hitehagyottan hirdeti az igét,
Csendben felemlegeti a sok hívét.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SAROLTA552020. július 10. 22:15

Kedves Ferenc!
Az idő múlásával templomok dölnek romokba, temetőket befed a sűrű gaz, minden enyészetté vállik.
Az élet és az elmúlás közti teendő, kötelesség lenne, hogy minden generáció megvédje, újjáépítse, emlékét őrizze az őseitől kapott templomoknak.
Soraidban sírnak a romokká vált teplomok, emlékek is.
Gratulációmmal szívet hagyok remek versednél;
SAROLTA

5206162020. július 2. 20:40

Kedves Ferenc! Nagyon szépen leírtad az idő könyörtelen múlását. Szemtanúja voltam egy ilyen templom lerombolásának. És mit ad Isten... Felápítették azokból a téglákból egy kis kápolnát azokkal a harangokkal. Nagyon tetszett a versed, nagy szívet hagytam mellette és gratulálok. Sándor

Felvettelek a figyelőmbe.

Motta2020. június 20. 11:29

Szépen lefestetted ezt az öreg templomot.
Szívvel olvastalak
Motta

szalay2020. június 20. 05:08

Kedves Tamás,lassan ez lesz a templomok sorsa,
szívvel gratulálok István

ditte1422020. június 19. 16:09

Kedves Tamás!
A legjobbak közé számítom ezt a versed,
az eddig olvasott verseid közül.
De minden szempontból, mind tartalmilag, mind verstanilag.
Bár szomorú a történet, mégis nagyon jó volt olvasni,
a szépen gördülő, mindvégig szépen rímelő versed.
Nagy-nagy szívvel köszönöm, hogy olvashattam:
Erzsébet

John-Bordas2020. június 19. 12:30

Szép,elgondolkodtató vers,a 2 ik szívvel,ölel János

5367712020. június 19. 11:05

Csodásan írtad le az öreg templom szomorú sorsát.
Szívvel gartulálok.
József

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom