Szerző

Reményi Tamás

Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 30 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. június 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Reményi Tamás

Az utolsó órák

Lángokat szór sugarával a déli Nap,
Koszorúba fon minden nyalábot az est,
Csillagok előveszik éjjel világnak,
Rőt fénye szétoszlik a nagyvilág testén.

Az álomból ébredt valóság gyújt gyertyát,
Kezébe fogja agyonnyűtt hegedűjét,
S fulladásig zenél életről, halálról,
Tüdejéből a szusz borgőzzel párolog.

Utolsókat dobbant a túlhajszolt szíve,
Karjai közt nyugszik az elnémult szerszám,
Szórt fények besurrannak az ablakon át,
S lesik az arcra borult, vöröses, ritka haját.

Tövig égett kanóc füstje szerteoszlott,
Az élet fénye a napfényben piroslott,
Örök álmot hangolt hegedűn a vonó,
Koszorúba font összes nyaláb a síron.

2020. június 21.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kisspatricia2020. június 26. 14:49

Szomorú vers de nagyon szép!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom