Szerző

Babes Bence

Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 39 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. június 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Babes Bence

Elhagyva

Egyedül a félhomályban, senki nem hallgatva reám,
Beszélek, szavalok, ordítok, de figyelmem nincs sehány.
Egyedül a földön térdelve a búban,
Nem vagyok más, mint átkozott lélek a húsban.

Segítséget kérek, de elfordulnak,
Gondjaimra emberek arcai eltorzulnak.
Nyomasztó a magány, de már megszoktam,
Porba hullva nézik, ahogy lelkem megroggyan.

Földben fekve, könnyeimben fuldokolva,
Magzatpózban, gondjaimban bujdokolva.
Sötétségbe kergettek, hogy ott hagyjanak,
Beszélek, szavalok, ordítok, de többet már nem hallanak.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


John-Bordas2020. június 26. 17:57

Versedet szivvel jeloltem ,remek vers tele szivbe markolo fajdalommal(4)olel Janos szeretettel

5206162020. június 26. 17:45

Kiált a lelked. Szomorkás versedet szívvel olvastam. Gratulálok és a figyelőmbe is vettelek. Sándor

kisspatricia2020. június 26. 17:31

Nagyon-nagyon szomorú a versed! Át tudom érezni azt, amiről írsz. Gratulálok a versedhez! Nekem tetszik.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom