Szerző
Nagy Vendel

Nagy Vendel

Életkor: 67 év
Népszerűség: 57 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 121 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. június 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (7)

Nagy Vendel

Zengő harang

Leng, zeng, cseng
a kis lélekharang,
giling-galang,
hallgasd csak, mit sugall,
égi malaszttal
oltárnál marasztal.

Búg, zúg, kondul,
gerendáján recsegve jajdul
a mázsás nagyharang.

Házát, földjét, szőlőjét,
ércét, pénzét, tőkéjét.

A harang nem vonóshangszer,
húzója csak kenderkötél,
néha játszik vele a szél,
mégis évszázadok óta
hívők szívében él.

Jelzi, mikor megszülettél,
hogyha esküvőre mentél,
mikor gyermeket temettél,
háborúba hív szavával,
jelzi, ha a víz az árral
szalad ki medréből,
hátán a gáttal.

Félreverik a harangot,
hogyha tűz öli a zsuppot,
mikor éles fegyverekkel
tör reánk az ellen,
földbe ássák golyók ellen,
hogy meg ne repedezzen,
onnan végül kiemelve,
hangja kondul győzelemmel.

Régen jelzett mindeneket,
hirdetett bút s örömöket,
jelzett gyászt és veszedelmet,
hogyha tégedet temettek,
akkor is, ha leprás csenget,
lovak nyaka csengőt lenget,
halk szánkódnak utat enged.

Hangja felhallik az égig,
földi, égi Istenségig,
őrangyalok elkísérik,
mikor gyászos életed végét kondítja,
azt csendíti,
ringye, rongya, ringye, rongya.

Dicsően zeng a harangzúgás,
hirdeti, hogy áll még hazánk,
szívünkben még ég a parázs,
ám, ha jéggé fagy a varázs,
elhalkul a harangozás.

Magas templom tornyából
bús, öblös hangja száll,
lengedező bronz monstrumon
gúnyos kacajjal hintáz,
nevet a torzó Quasimodo,
egyedül ő csak az
ébren álmodozó,
mindig búsuló harangozó,
ki süketen is hallja
a szerelem hívó dalát.

Ilyenkor felcsendül
az utolsó remény,
ez a végső esély,
minden megbocsájttatik,
a bűn is, és az erény,
ez a belső harmónia
egy magasztos szimfónia.

2020. június 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SzaipIstvanne2021. április 28. 17:38

Múvészi, remek vers.
''néha játszik vele a szél,
mégis évszázadok óta
hívők szívében él.''
Szivvel gratulálok: M.

Leslie20162020. június 29. 17:22

Szivet adtam. Tetszik.
László

Motta2020. június 28. 15:08

Jó volt hallgatni...
szivel olvastalak
Motta

SAROLTA552020. június 27. 22:14

Szép soraidnál szívet hagytam, gratulációmmal!
SAROLTA

41anna2020. június 27. 15:29

❤ 2. Nagyon szép!
Melinda

5206162020. június 27. 14:36

Nagyon szép versedet szívvel olvastam. Gratulálok. Sándor

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom