Szerző
Zakar Mónika

Zakar Mónika

Népszerűség: 117 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 172 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. július 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (34)

Zakar Mónika

Más-Nap

Testemről legördültek a gyöngyök,
Mint a nehézkes, véres göröngyök.

Lassan, kedvetlenül fogyatkozva.
Maradtak volna még kalandozva
Súrlódó testek könnyeként rajtam,
Felöltöztél, így én sem akartam.

S napsugárba - kapaszkodva bele -,
Felszívódtak érzelmekkel tele.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Stella.A(szerző)2020. augusztus 1. 08:53

@Litauszki_Gyula: Köszönöm Gyula és örömmel veszem, ha elolvasod a többi versem is.
🙂

Litauszki_Gyula2020. július 31. 16:05

Kedves Mónika!
Hogy megértsem versed, felfogjam a szimbolikádat, el kell olvassam a többi alkotásodat. ... s bár csak sejtem versed rejtekét, szívvel jelöltem, mert szép! Gyula

Stella.A(szerző)2020. július 29. 19:59

@Bartolomeo.69: @szalokisanyi1: @kicsikincsem: Köszönöm, hogy olvastátok! 🤗

kicsikincsem2020. július 14. 09:38

Tetszett a vers, szívből gratulálok.
Ilona

szalokisanyi12020. július 12. 05:56

Nagyon szép.
Sanyi

Bartolomeo.692020. július 11. 02:15

Hűha, nagyon titokzatos izgalmas vers.
Élmény volt olvasni! Gratulálok Mónika!

Stella.A(szerző)2020. július 8. 21:30

@lorso: @horla51: Köszönöm szépen 🙂

horla512020. július 8. 20:06

Húha! Ez nagyon szép, és elgondolkoztató vers!

Gratulálok!!

Lajos

lorso2020. július 8. 18:24

Különleges!
Zsolt

rildi2020. július 8. 13:48

@Stella.A: Ne kérj elnézést, Mónika, érdekes, élvezetes volt, amit írtál. Köszönöm, hogy bepillantást nyújtottál lelked rejtett zugaiba, és a vers születésének rejtelmeibe. Ezt is szeretettel olvastam! :)
Ildi

Stella.A(szerző)2020. július 8. 13:42

@rildi: Ildikó! Elnézést kérek, visszaolvastam az írásom és túl gyakori szóismétlést fedeztem fel benne. Fogalmam sincs, hogyan lehet javítani a kommenteket, technikailag nem látom a lehetőséget.
A tartalomra összpontosítottam és az alak látta a kárát. 😣
Na, majd legközelebb jobban figyelek.

Stella.A(szerző)2020. július 8. 12:26

@logosz: @highlander: Köszönöm szépen!

Stella.A(szerző)2020. július 8. 12:25

@rildi: Köszönöm szépen kedves Ildikó a hozzászólásod, ami egyben a lehetőséget is felkínálja számomra, hogy mint alkotó szóljak valamit a versről.
Ezzel a keretbe foglalt kis képpel magát az érzést próbálom felidézni az olvasóban. Egy vers vagy egy festmény - a történeten túl - mindig az érzések húrjait pendíti meg bennem. Bevallom, régebben jobban ragaszkodtam magához a tartalomhoz, ma már a bennem keltett érzés foglalkoztat inkább. Van-e valami, ami visszacseng bennem és hogyan, milyen intenzitással stb. stb.

''Érdekesen fogalmazod meg ezt az emlékezést, mintha függetlenítenéd önmagadat és fejet hajtanál minden előtt. A feladás hangja...'' Gondolkodtam ezen a meglátásodon. Érdekes dolog ez a ''fejet hajtás'' latinul úgy szól, hogy ''ob torto collo'' és pontosan egy ilyen ''kényszerű elfogadás'' történt akkor is, amikor a tudomány elfogadta az idővonalat. Ez még ott Szent Ágoston körül történt, mert előtte a mágusok világában teljesen világosnak bizonyult az Idő körkörössége. Meg valószínűleg sok más dolog is, sőt az emberi kapcsolatok is mások lehettek.
A mellérendeltségi viszonyra gondolok pl. a két nem között. Ez egy zárt rendszeren belül, a renden belül nagyszerűen működhetett.

''Testemről legördültek a gyöngyök,
Mint a nehézkes, véres göröngyök.''
Gyöngyök - egy reális, kézzelfogható, ritka, nemes dolog, amiért nehézkesen, véres göröngyök mozdulnak. Érted, nem az az ugrok az első apró neszre helyzet ez már, nem az az egyszerű tavaszi zsongás és kész.

Ma tudathasadásban szenved szerintem az emberek nagy része. Különböző mértékig, de mindegyikünk érintett ebben, hiszen maga a társadalom világszerte erre tanít, ezt díjazza, ezt reklámozza és ebbe fektet be óriási összegeket. Nem mellesleg ez egy óriási üzlet.
Az eredmény, hogy az ember egyáltalán nem ismeri elsősorban önmagát, a saját határait, lehetőségeit stb. és ebből következően nem ismerheti a másikat sem. Persze lehet, hogy x ideje együtt élsz valakivel, vagy épp most ''ismerted meg'', teljesen mindegy, mert egy hiányzó vagy hiányos alapra nem lehet szilárd építményt készíteni. S az a ''hiányos alap'' az bennem van és nem azért, mert most kishitűségből mondom, hanem azért, mert ez az egyetlen ''hely'', ahol én rendelkezem. Ahol az ''én'' rendelkezik.

Ennek tudatában az általad említett ''fejet hajtás'' nem annyira a másik döntésének, cselekedetének, mint ennek a felismerésnek szól. Ami már magánügy. Annyiban érintett a másik, hogy általa ''kerekedett'' ki ez a hiány bennem.
Ha megfigyeljük, általában az történik, hogy aki ma ''elfogadja'' a másik cselekedetét (azaz fejet hajt, behódol, megalázkodik stb.) az holnap bűnösként tartja számon az illetőt, aki előtt ezt a gesztust végrehajtotta. Ez a viszonylag kényelmesebb megoldás. Az áldozati pozíció, amiből az önvizsgálat, az egészséges önkritika abszolút kimarad. Ez egy teljesen meddő helyzet. Egy kátyú, egy nem-megoldás az ''én'', az egyén szempontjából.

Egyszerűen ''így szerepeltem ezen a vizsgán''- mondhatni. A vers egésze ezt takarja. Nincs benne vád, nincs benne rosszindulat vagy ítélet.
Egyszerűen hiányon kapott az élet és ebből következően ''megtérdeltem''.
Ami a ''feladást'' illeti, úgy vélem, hogy igazából az a fontos, hogy az önmagam korrigálását, kalibrálását soha fel ne adjam. Szerintem ennek függvényében alakulnak a kapcsolataim és úgy egészében a világ is.

highlander2020. július 8. 10:05

Szépséges... ❤️

logosz2020. július 7. 12:51

Értem -azt hiszem... Szívvel, Gábor

rildi2020. július 7. 11:06

Nagyon mély, lírai alkotást hoztál, kedves Mónika!
Érdekesen fogalmazod meg ezt az emlékezést, mintha függetlenítenéd önmagadat és fejet hajtanál minden előtt. A feladás hangja ez és bízom benne hogy csak pillanatnyi hatásra íródott annak idején.
A versed erénye a fantasztikus kifejezőerő!
Szeretettel gratulálok: Ildi

Stella.A(szerző)2020. július 6. 20:00

@Leslie2016: @JohanAlexander: @madaras: @tomorg: @legland: @AkarkiGyula: @JCS: @111111:
Köszönöm szépen szíves figyelmeteket.

1111112020. július 6. 18:33

Különleges,beszédes emlékképek,most is szívvel: Piroska

Törölt tag2020. július 6. 17:04

Törölt hozzászólás.

AkarkiGyula2020. július 6. 16:40

Tetszik. Ötletesen raktad össze.
ü

legland2020. július 6. 09:47

Másnapos érzések, ha fájnak is, de szépek, a hegeket takard le, nézz fel az égre, minden napsütés a Tied :)

tomorg2020. július 5. 20:24

Kedves Mónika
remek alkotás, érdekes tartalommal
szeretettel olvastalak...
Jó szívvel, lelki jó barát,
Gábor (23)

madaras2020. július 5. 16:44

''Lassan, kedvetlenül fogyatkozva.
Maradtak volna még kalandozva
Súrlódó testek könnyeként rajtam,
Felöltöztél, így én sem akartam.''

Zseniálisan fogalmazol....egy szépnek, vagy kevésbé szépnek ( a minősítést Te tudod csak) tartott együttlét emlékeiről.
Elismeréssel, szívvel olvastalak.

JohanAlexander2020. július 5. 10:26

De jó! Mónika, nagy szívvel és
figyelőmmel jártam Nálad.

Leslie20162020. július 5. 10:04

Szép emlékezésed nagy szívvel olvastam. Tetszik.
Figyelőmbe vettelek. Várom a további verseidet. Szépen irsz.
Nagy örömmel látnálak én is a verseimnél. Megtisztelnél vele. Poet barátsággal kivánok szép alkotásokat.
Barátsággal.
László

Stella.A(szerző)2020. július 5. 08:54

@520616: @vyvyflower: @Sanyipapa: @kisspatricia: @feri57: @CD57.sz: @S.MikoAgnes: @VaradyEndre: @szhemi: @ditte142: @Golo: @m.falvay: @szalay: Köszönöm szépen!
🤗

szalay2020. július 5. 05:28

Érdekes tartalom,
szívvel István

m.falvay2020. július 4. 21:24

Az ember ilyenkor máshogy másnapos .
Szép emlékezésed szívvel olvastam .
Miki

Golo2020. július 4. 21:07

Szeretettel gratulálok versedhez: Radmila /15.♥/

ditte1422020. július 4. 18:00

Drága Mónika!

Szépen rímelő versedben hatásos a hasonlat, kifejező:

''Testemről legördültek a gyöngyök,
Mint a nehézkes, véres göröngyök.''

Nagy szívvel, szeretettel olvastalak:
Erzsébet

szhemi2020. július 4. 17:01

Másnap akkor jó emlékezni, ha lesz holnap is, remélem lett.
Tetszett a versed, szívet hagyok.
Üdv: Jóska

VaradyEndre2020. július 4. 16:49

Tetszik szép versed.
10. szívvel gratulálok:Endre

S.MikoAgnes2020. július 4. 16:23

Gyönyörű lírai versedhez nagy szívvel gratulálok: Ági

CD57.sz2020. július 4. 16:14

Kiváló soraidnál szívvel,
szeretettel időztem, gratulálok
kedves Mónika:
Klári

feri572020. július 4. 15:48

Nagyon szép emlékezésversed Mónika
nagy szívvel olvastam, mint mindíg.❤️🧡
Nagyon szép verseid vannak, várom a következőt.
Mónika, a Figyelőmben követem továbbra is a verseidet /remélem te is/
Nagy Elismeréssel várlak én is a versemnél
Nagy Tisztelettel
Feri

kisspatricia2020. július 4. 15:39

Szép vers kedves Mónika!

Sanyipapa2020. július 4. 15:10

Nagyon szépen írtál
Tetszik

Sanyi

vyvyflower2020. július 4. 15:08

Nagyon szép!:)

5206162020. július 4. 15:05

Gratulálok szép versedhez. Szívet hagytam. Sándor

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom