Szerző

Kiss Mira

Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 218 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. július 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Kiss Mira

Hinta

Elmém hófehér hintáján lassan ringatózok,
Mit Te építettél fel újra.
Gondolataim szeszélyes tengerén elhajózok,
Remélem, elkísérsz az útra.
Mint a Hold fényétől megcsillanó hópelyhek,
Miket te szórsz világomra,
Úgy hullok én csapdájába szerelmednek,
Fejemet ott hajtom nyugovóra.
Féltem, hogy vad lelkem szelíddé változtatod...
Megoldottad a lehetetlent,
Hiszen vadlóként szeltem át a Nyugatot,
De már nem vagyok betörhetetlen.
Tekinteted csókja a felhők fölé repít,
Hol lelkem végre szabad lehet;
Érintésed egyre inkább megrészegít,
Az érzéseimben elveszek.

Kérlek, ne bánts, csak lökd tovább fehér hintámat,
Lelkemre mostantól csak a te lelked vigyázhat.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2020. július 7. 19:14

Törölt hozzászólás.

kodrane2020. július 7. 14:56

Szép versedhez gratulálok!

Motta2020. július 6. 14:50

Szép vágyakozâs versed szívvel olvastam.
Motta

Marych2020. július 6. 10:27

csoda szép!!! Marych

John-Bordas2020. július 5. 14:09

Mira! Ez gyönyörű bemutatkozó vers!Elso Figyelőt és első szívet hagytam szeretettel,ölel János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom