Szerző
Litauszki Gyula

Litauszki Gyula

Életkor: 57 év
Népszerűség: 47 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 92 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. július 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (21)

A jelölők listája csak a két hétnél régebbi verseknél látszik.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Litauszki Gyula

Az elfelejtett park

Ahol az élet...

Séta az úton. Tán az Üllőin,
Én így állítok sorsom küllőin,
Hogy könnyebben forduljon a kerék,
S ne legyen rajta sok a hordalék.

Ám unalmas az útszéli járda,
Nincsen ritmusa, nincsen mintája,
S az ÉLET... élet az autócsorda?
Rohanó sofőrök... ősi horda!

De néhol, egy-egy halott házhelyen
Nem is gondolnám, mégis kincs terem,
Kis, zöld szigetek, visszanőtt élet...
...S lám, az egyikhez éppen odaérek.

Keskeny, kis ösvény vezet el hozzá,
S nem is szélesül komolyabb úttá,
Közepén kis pad, amolyan kerti,
És a főúttól csak az ösvény rejti.

A pad mellett hársfa, körötte bokor,
A túloldalt - mint foghíjas fogsor -
Téglaszegélyű, aprócska kertek,
(Régi ültetés, már gazzal teltek.)

De mégis: egy park magányos telken
Málló tűzfaltól körülölelten,
Hívogat, csábít a kíváncsiság:
Ösvényre fordul a két fáradt láb...

...ülök a téren, e tér közepén,
Régi pad sárgáján csúszik a fény,
Kopott farmerom a fára simul,
Monoton gépzaj fülembe nyomul.

Egy rozoga busz lassul a sarkon,
Féke csikorog: nincs benne pardon,
Lassan mozdulva kereke fordul,
Bamba utasarc üvegre torzul.

Hallom a közeli körút zaját,
Vaskerék sikoltó kanyar-jaját,
Dobhártyámra ég az autómoraj,
Lámpáknál harsanó motor-robaj...

Lüktet a város itt a kis padon:
Halott zajoknak rút csokrát kapom,
S bár köröttem sűrű fagyalbokor,
Lomb közé szikkad a lárma-csokor.

Szemem behunyva dőlök hátra,
Halkan nyög egyet a vén pad fája,
S én, ősteknős, élvezem a Napot:
Arcomra a fény egy mosolyt szabott.

Hirtelen rezdül a bokor ága,
Kopott a kis veréb tollruhája:
Éles "csirip"-pel bontja a csokrot,
Csillogó szemmel keres kalandot.

Szökellve ugrál a lábam előtt,
Kóbor magokból nyerve friss erőt,
S piciny csőrével harsogja szavát,
Ismétli egyre az élet dalát.

Felettem gerlepár egymáshoz hajol,
Hárs ágak közt fészkelnek valahol,
Házfalról rigófütty visszhangja szól,
S rigó-fi pittyent a bokor alól.

Majd néhány tücsök is hangolni kezd,
Lombszöcskék halk cirpje versenyt jelez,
S elönt az élet édes békéje:
Lelkem nyugodt, a viharnak vége.

Halkan felállok, s az ösvény vezet,
Magamba zárva e csöpp életet
Lépek újra a város útjára,
Fittyet hányva a zajok csokrára.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 15:52

@111111: Köszönöm, kedves Piroska!

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 15:51

@biro.gizella: :-) várlak szeretettel! Gyula

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 15:50

@feri57: @Metta: @Pflugerfefi: @m.agnes: @kicsikincsem: @Pesterzsebet: @baloghzsuzsanna: Köszönöm szépen a gratulációkat, a szíveket, és azt, hogy meglátogattatok! Gyula

1111112020. július 31. 15:49

Csodálatosan tártad elénk a rohanó közegben megtalált cseppnyi csodát,szívesen olvastalak. Piroska

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 15:44

@tomorg: Én is köszönöm, Gábor!

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 15:43

@Eci: @Zsuzsa0302: @JohanAlexander: Köszönöm, hogy versem kedvencetek lett! Gyula

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 15:40

@SzaipIstvanne: Köszönöm szépen, kedves Mária!

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 13:17

@Gaffer: Köszönöm szépen!

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 13:16

@S.MikoAgnes: Kedves Ágnes! Ezt a két sort külön köszönöm!

Most tanítottál igazán! 
Minden benne van, ami a szívemnek kedves! 

Ezekért érdemes tollat fogni!
Gyula

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 13:13

@biro.gizella: Köszönöm, kedves Gizella!
Azt is, hogy volt türelmed háromszor is nekiallni... :-)

Gyula

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 13:11

@John-Bordas: Köszönöm, János!

Ahogy dőlnek a régi falak,
Kibújik a földből sok régi alak!
Őserő hajtja, vagy a Szentlélek?
Ki tudja? A lényeg: újra élnek!

Gyula

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 13:06

@CD57.sz: Köszönöm szépen, kedves Klári!

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 13:05

@Zakeus: Köszönöm, Gábor!

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 13:04

@41anna: Örülök,hogy tetszett, kukkants be hozzám maskor is! Gyula

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 13:01

@Leslie2016: Kedves Laszló!
Csak rajtunk múlik, hogy valójában is megmaradjanak ezek a kis forgácsok (is)! Köszönöm a gratulaciót! Gyula

Litauszki_Gyula(szerző)2020. július 31. 12:54

@Czirbela: Köszönöm, Béla, hogy kedvencnek jelölted versemet! Örömmel látnálak a következőnél is! Gyula

baloghzsuzsanna2020. július 31. 09:59

A legnagyobb elismeréssel és szeretettel gratulálok! Zsuzsa

Pesterzsebet2020. július 30. 20:41

Kedves Gyula! Elbűvölő a versed. Hogy mi mindent meg lehet látni egy zajos, harsogó városban? Nem is gondolná az ember. Egyetlen kis parányi oázis a város közepén. Szívvel olvastam. Gina

kicsikincsem2020. július 30. 19:33

Szívvel láttam, gratulálok.
Ilona

m.agnes2020. július 30. 16:39

''Majd néhány tücsök is hangolni kezd,
Lombszöcskék halk cirpje versenyt jelez,
S elönt az élet édes békéje:
Lelkem nyugodt, a viharnak vége.''
Gratulálok Gyula, nagy szívvel!
Ágnes

biro.gizella2020. július 30. 12:54

...ülök a téren, e tér közepén,
Régi pad sárgáján csúszik a fény
Kopott farmerom a fára simul,
Monoton gépzaj fülembe nyomul!
Kedves Gyula! Versed lehetne a hét verse!
Szeretettel Gizella. Még visszatérek!

Pflugerfefi2020. július 30. 10:39

Kedves Gyula!
Lehengereltél nagyszerű alkotàsoddal,
kőltői képeid , a természet s a zajos élethangok
ellentètei emelik versedet lírai magasságokba!
Szívvel szeretettel elismeréssel gratulàlok!
Feri.

Metta2020. július 30. 07:23

Kedves Gyula!
''Lüktet a város itt a kis padon:
Halott zajoknak rút csokrát kapom,
S bár köröttem sűrű fagyalbokor,
Lomb közé szikkad a lárma-csokor.''
Csodát hoztál olvasásra!
szívvel,elismeréssel gratulálok!
Margit

feri572020. július 29. 20:35

Szép alkotást hoztál megint Gyula
Nagy Szívvel gratulálok
Feri

tomorg2020. július 29. 20:25

Köszönöm Gyuszi, köszi a szemeket, barátsággal, Gábor

JohanAlexander2020. július 29. 19:11

''Lüktet a város itt a kis padon:
Halott zajoknak rút csokrát kapom,
S bár köröttem sűrű fagyalbokor,
Lomb közé szikkad a lárma-csokor.''

Gyula, elismeréssel küldök szívet.

Zsuzsa03022020. július 29. 18:59

Nagyon szép vers.
Szívvel, szeretettel olvastam:
Zsuzsa

Eci2020. július 29. 18:26

Kedves Gyula! Nagyszerű alkotásodhoz szívből gratulálok! Nagy szívet hagyok jutalmul. Szeretettel Edit

SzaipIstvanne2020. július 29. 17:55

Kedves Gyula! Kimagasló, remek alkotás, mit olvasásra hoztál
nnekünk. Többször is elolvastam, elsőként telefonomról.
Nagy szivvel gratulálok: Mária

Gaffer2020. július 29. 17:50

Mindannyiunknak elkelne egy ilyen békés sziget...
Gratulálok versedhez!

S.MikoAgnes2020. július 29. 17:37

Versed felér a klasszikus költők alkotásaival!
Érettségi tételnek ajánlhatnám verselemzésre!
Férjem ismertette velem dallamos felolvasásával: elbűvölően , táttatóan, hallatóan mesélő versed!
A lelket ölő halott zajok ellentéte a természet elringató hangjaival!
Ez valami lebilincselő, drága Gyula!
Minden sorát, szókapcsolatát kiemelhetném, méltathatnám
külön-külön!

Most tanítottál igazán!
Minden benne van, ami a szívemnek kedves!

S ez az én stílusom!! Mesélős, páros rímes.

''Lüktet a város itt a kis padon:
Halott zajoknak rút csokrát kapom,
S bár köröttem sűrű fagyalbokor,
Lomb közé szikkad a lárma-csokor.

Szemem behunyva dőlök hátra,
Halkan nyög egyet a vén pad fája,
S én, ősteknős, élvezem a Napot:
Arcomra a fény egy mosolyt szabott.''

Annyira költői az teljes vers!

Óriási szívvel gratulálok:
Ági

biro.gizella2020. július 29. 16:51

Kedves Gyula! Komoly munkát adsz verseddel! Háromszori olvasás után megjelent a kórkép:Egy kis művészet kell meglátni a szépet, hol már minden elenyészett! Szeretettel gratulálok mesteri munkádhoz!
Tisztelettel és szeretettel Gizella

John-Bordas2020. július 29. 16:35

Szép vers,megnyugtatja az embert az oázis a korengeteg kellős közepén,nagyon jól megírt vers,tetszett,az 5 ik óriás szívvel,ölel János

CD57.sz2020. július 29. 16:09

Mennyire más értelmet nyert
mára a park szó,de azért az
''ősteknősnek'' micsoda öröm!
Szívvel, szeretettel gratulálok
remek versedhez:
Klári

Zakeus2020. július 29. 15:34

Nagyszerű versedhez szívből gratulálok!
Gábor.

41anna2020. július 29. 15:32

❤ 3. Ez nagyon szép vers!

Egy kis szép történet,amellyet olvasása közben magam előtt láttam!
Tetszett,nagyon!
Melinda

Leslie20162020. július 29. 15:21

Még több ilyen magányos zöld sziget kellene. Félő, hogy a meglévők is el fognak tünni.
Szívvel olvastalak.
Barátsággal
László

Czirbela2020. július 29. 15:10

Kedves Gyula!
Szép, szívvel gratulálok.
Üdvözlettel:Béla

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom