Szerző

Nemesréthy Krisztián

Életkor: 17 év
Népszerűség: 32 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 353 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. augusztus 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (11)

Nemesréthy Krisztián

Szonett

Búcsú Anditól

Már minden véget ért, úgy érzem én.
A szíved magas, tükörjég falán
Remélem, egyszer átjutok. Talán
Az Alkotónk is erre vár. Helyén

Derűt adó szavadnak állna más lény?
Jókedv után felém jön a magány.
Veled lehetek még? Ó, várhat ez rám?
Eddig szerethettelek csak? Ma mellém

Lágy bánat ül, és csendes egyedüllét.
Elég volt! Este nappalom, a nappal
Már hajnalom. Remény a vánkosom,

Ma álom jóslatom. Érzed szelét?
Ég vágytól hajtva még nagy akarattal,
Gondolva, hogy te maradsz Csillagom.

2020. július 27.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Feri952020. november 7. 14:28

Zseniális! Ha egy ilyen verset írsz valakinek, de ennek ellenére elhagy, a hiba nem benned van.
Gratulálok, szívvel!
Feri95

SirGarhem(szerző)2020. augusztus 8. 21:59

Kedves @szalay, @princi, @111111, @tomorg!

Köszönöm nektek, soraitok sokat jelentenek. Lehet, hogy szánalmas, de most csak ez ad erőt nekem újrakezdeni.

@princi: túl kedves vagy hozzám, igazán nem érdemlem meg. Biztos, hogy az én versemet olvastad?!
Örülök, hogy egy hozzám hasonló emberrel hozott össze a sors és épp egy ilyen helyzetben. Igazad volt, a kemény esést azóta megéltem, most már végleg vége.
Megjegyzésedet is örömmel vettem: a tagolás valóban elmaradt, de mint láthatod, változtattam rajta.

@tomorg, @111111: Nem tudom, hogy a tartalom mennyire meghatározó versemben, azt sem tudom megítélni, hogy alkotásom szép-e, csak annyit mondhatok, hogy őszinte és mélyről jövő, nekem ennyi elég.
Formailag pedig szonett, nagyon odafigyeltem a verslábakra, remélem látszik.

Lelkileg közeli és egyben távoli barátotok:
Krisztián

tomorg2020. augusztus 4. 12:13

Kedves Krisztián
szépen megírt alkotásodhoz gratulálok
szeretettel olvastalak...
Jó szívvel, lelki jó barát,
Gábor (9)

1111112020. augusztus 3. 07:16

Dicséretre méltó megörökítése egy búcsúnak,szonett is,akrosztichon is,szép is,most is szívvel jártam nálad. Piroska

princi2020. augusztus 2. 19:03

Kedves Barátom!

Benéztem, ahogy kérted, és érdemled.
Már ''találkozunk'', és szívesen söröznék veled. Én bizony koccintok sörrel. Pont azért. Hadban állunk a Sötétség erőivel szemben, és minden Ellene vívott keresztes háborút számon tartok.

Valóban rokonléleknek tűnsz, és ha igaz az életkorod, meg minden, akkor nagyon szerencsés fickónak tarthatod magad, pár műved és az életkorod elnézve poeta natusnak tűnsz, ami jó, és irigylésre méltó. Azonban ne feledd, egyben poeta doctusnak is kell lenni. Szerintem ennek eleget is teszel. Újabb irigylésre méltó dolog.

Régi hevületem látom benned, ami bennem már kiégett, és jelenleg nem is látom úgy, hogy valaha égni, nem hogy lángolni fogok. De ez engem már nem érdekel. Az érdekelne, ki ez a lány, miféle, hogy ilyen szép verseket ''kap'', és mid ''ad'' vagy mit ''vesz el''? Nehéz kérdések ezek. Átéltem. De ne misztifikáld túl. Át lehet esni a ló túloldalára, kemény esésekkel. Nagyon keményekkel.

Versed gyönyörű, szép szavak, és tetszenek benne a képek és a kezdőbetűk. Azonban nem értettem, hogy ez miért szonett? :D Ránézésre nem az. Én régi vágású fickó vagyok, sokan szememre is vetik, főleg a szabadvers szabad korában... dhát ez van. De látom csak nem nyomtál szóközt. Talán mert úgy gondolod így jobban kijön a mondandó? Nem tudom. Mindenesetre nem von le semmit ez, csak fura egy szonett ''egyben''. Ennyi a kritikám, és ez nem is kritika.

Haladj tovább így!

M.

szalay2020. augusztus 2. 06:15

Krisztián,fel a fejjel,semmi nincs pótolhatatlan életünkben,
üdv István

SirGarhem(szerző)2020. augusztus 1. 20:26

Kedves @Gaffer, @Leslie2016, @feri57, @Golo, @S.MikoAgnes!

Köszönöm gratulációtokat, kedveléseteket és soraitokat. Jól esik, de én most nem poetes szívre vágyom.

Nem tudok búcsút inteni. A kétségbeesésem ellenére a remény önt el, bízok még a változásban, hogy még minden helyrejöhet. Versem is erről szól. Hiszem, hogy még szerethetem elveszített kedvesem, remélem így lesz...

@Gaffer: gyűjtöttem a jambusokat, mint kérted. Nézzétek meg verselemzőben: csak azok, bacchiusok és helyettesítő verslábak vannak benne.

Üdvözlettel:
Krisztián

S.MikoAgnes2020. augusztus 1. 18:04

''Eddig szerethettelek csak? Ma mellém
Lágy bánat ül, és csendes egyedüllét.
Elég volt! Este nappalom, a nappal
Már hajnalom. Remény a vánkosom,
Ma álom jóslatom. Érzed szelét?''

Gyönyörű!!
Szívet(6.) hagyok szeretettel!
Én is várlak régen!
Ági

Golo2020. augusztus 1. 13:47

Szeretettel gratulálok szerelmes versedhez.
Radmila /5.♥/

feri572020. augusztus 1. 11:51

Szomorú, csodálatosan szép romantikus alkotás, nagyon tetszik
Nagy Szívvel gratulálok remek versedhez
Krisztián, nagy szeretettel várlak én is a versemnél
Üdvözlettel
Feri

feri572020. augusztus 1. 11:48

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Leslie20162020. augusztus 1. 11:46

Szívvel olvastam.
László

Gaffer2020. augusztus 1. 11:40

Első szívem szonettedé...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom