Szerelmes csillagok
Szerelmes csillagok,
Látjátok, itt vagyok.
Alattatok állok,
Dühös szavakat kiáltok!
Kívántam, de telibe sajnáltok...
Hullócsillag is volt ám,
Közeledett felém némán.
Nem vettek komolyan engem,
Kínomban kedvesen nevettem...
Minek kívántam, ha úgyis hiába...
Gyötör a boldogság kínzó hiánya...
Jött egy üstökös, jóval nagyobb!
Gondoltam, utoljára még hagyom.
Becsuktam szemem, figyeltem,
Legtöbb fontos szót kiejtem.
Hátha sikerül végre, reméltem.
Teltek a percek, órák és napok,
Boldogságot más szemekbe lopok...
Nincs időm tovább várni a semmit,
Nem ér az egész egy átlyukasztott veknit!
Csillagok, csillagok, alattomos gazok!
Sors felett, úgy tűnik, nincs hatalmatok!
Nem kívánhatok tőletek soha többet,
Elég volt már a sok aljasan elkövetett bűntett!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Frici25(szerző)2020. szeptember 16. 09:25
@John-Bordas
@JohanAlexander
@536771
@Leslie2016
Köszönöm szépen kitartásotokat és buzgó szavaitokat! Ölelve,
Szeretettel: Feri.
Leslie20162020. augusztus 7. 06:37
Nagyszerű alkotás.
Szivet adtam.
Én is várlak verseimnél.
Szeretettel
László
5367712020. augusztus 6. 21:31
Remek vers!
Szívvel
József
JohanAlexander2020. augusztus 6. 14:57
Gergő, nagyszerű vers.
Szívvel.
John-Bordas2020. augusztus 6. 12:13
Érdekes és jó vers,tetszett,szivvel jelöltem,ölel János