Szerző
Papp Gyula

Papp Gyula

Életkor: 69 év
Népszerűség: 124 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 247 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. augusztus 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (33)

Papp Gyula

Megértésféleség

Igazából tudtad.
Hát persze, hogy tudtad!
Minden virágzást hervadás követ.
Marad a virág mellé ütött cövek.

Hajadban hervadó virággal
dacoltál az egész világgal.
Mondhatni, kopasz vagy,
hisz alig van hajad.
Suhantak az évek.
Töprengsz: - hát hová lett?

Rájössz, hogy loboncoddal együtt elmúlt a dac.
Reményed. A békés öregség is elmaradt.
Kínod mindég a földre tapaszt.
Tudod! - végképp egyedül maradsz.

2020. augusztus 9.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


AkarkiGyula(szerző)2020. október 22. 06:40

@tomorg:
Köszönöm.
ü

tomorg2020. október 21. 23:45

Erre is szívvel, Gábor

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 8. 20:51

@kicsikincsem:
Ilona köszönöm véleményed.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 8. 20:49

@Sida:
Klárika köszönöm.
Én is azt gondolom, nem keseredhetünk el. Ez a világ rendje.
ü

kicsikincsem2020. szeptember 8. 16:31

Igazat írsz... ez van... Szívvel gratulálok.
Ilona

Sida2020. szeptember 8. 10:33

Nagy igazság, amit ki kell mondani: ''Tudod! - végképp egyedül maradsz.''
...és mégsem szabad elkeseredni!
Szívet hagyok bizonyságul.
Si/30.

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 3. 21:07

@ezustfeny:
Köszönöm Edina.
ü

ezustfeny2020. szeptember 2. 21:45

Remek vers! Tetszik! Szívet hagyok! Edina

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 07:25

@szalokisanyi1:
Kedves Sándor!
Teljesen igazad van. ''Az élet kegyetlenül szép.''
Mindenkinek jut belőle, ebből is, abból is.
Azt gondolom, egyre magányosabbakká vállunk.
Mindég így volt ez vajon? - vagy ez a kor hozta.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 07:20

@viola61:
Köszönöm Viola.
Való igaz. Az öregedés. A magányba hajlás. Egy egyre mélyülő életérzésféleség.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 07:17

@lantgyorgyi3:
Kedves Györgyi!
Köszönöm, értékelésed, szavaid. Köszönöm, hogy megosztottad velem gondolataid. Azt gondolom, hogy a legnagyobb öröm közepette is ott van valami szomorkás. Minden kezdet, egyben valaminek a végét is jelenti.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 07:13

@Motta:
Köszönöm Gabika.
Sok mindenben van egy kis szomorúság.
Még egy esküvőnek is vannak kicsit szomorkás pillanatai.
Azt gondolom, az öregedés is ilyen.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 07:06

@ditte142:
Kedves Erzsike!
Köszönöm értékelésed, és hozzám intézett soraid.
Azt gondolom, az öröm, az érdeklődés, az idő előrehaladtával csökken.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 07:03

@gypodor:
Köszönöm Gyuri.
Valóban, mindenre vannak már pótszerek.
Régen, csak pótszilveszter volt.
Ja! Nem is. Pótkávé is volt. :)
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 06:59

@kincseshaz:
Kedves Ilona!
Azt gondolom, a magánnyal szemben védtelenek vagyunk.
Akaratlanul is, fokozatosan kezdünk elkülönülni.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 06:56

@SzaipIstvanne:
Kedves Marika!
Élete során az ember sok mindenre vágyik.
Aztán, az vagy megadatik? - vagy nem?
A békés, nyugodt öregség csábító.
Gondolj a bibliai korokra.
Eltelvén az élettel, maghalt jó öregségben, és megtért őseihez.
Lesz Nekünk ilyen? - ebben a lelketlen és elembertelenedő világban.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 06:49

@41anna:
Kedves Melinda!
Azt gondolom, az ember egyedül marad. Nemcsak azért, mert a többiek kizárják maguk közül. Azért, mert Ő is elkezd elkülönülni. Kezd visszahúzódni. Visszahúzódni, a történésektől, és egyúttal az élettől is.
Ahogy látom, és értékelem, ez az út az emberek sorsa.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 06:44

@B...yL...o:
Kedves Laci!
Elgondolkodtató javaslataid vannak.
Bizonyos vajon, hogy az önvizsgálat jót tesz, az embernek, vagy használjak nagfy szavakat, a léleknek.
Nekem meg sem kell simogatnom a buksimat, akkor is tudom, hogy mennyi hajam van.
ü

AkarkiGyula(szerző)2020. szeptember 1. 06:40

Kedves Poéták!
Úgymint:
@536771: @Gaffer: @feri57: @Zsuzsa0302: @JohanAlexander: @donmaci: @szalay: @Leslie2016: @Maria_HS: @orok.szerelem55: @molnarne: @be.jozefina: @Pflugerfefi: @Golo: @Metta: @111111: @biro.gizella: @editmoravetz: @VaradyEndre: @VaradyEndre:
Köszönöm figyelmeteket, és nem különben észrevételeteket.
ü

VaradyEndre2020. augusztus 23. 12:37

Tetszik őszinte ,remek versed.
Szívvel gratulálok és figyelőmbe vettelek.
Üdvözlettel,szeretettel:Endre

editmoravetz2020. augusztus 23. 06:57

Kedves Gyula!

Mély nyomot hagyott ez az időmúlás - hiszen
''Igazából tudtad.
Hát persze, hogy tudtad!
Minden virágzást hervadás követ.
Marad a virág mellé ütött cövek.''

Szívvel-szeretettel: Edit /27./

biro.gizella2020. augusztus 22. 10:23

Az igaz mindig szép!
Szeretettel olvastalak!
Szívvel Gizella

1111112020. augusztus 20. 15:02

Megérintett lelki számvetésed kedves Gyula, szívvel jártam nálad. Piroska

szalokisanyi12020. augusztus 20. 07:07

Kedves Gyula!
Az élet kegyetlenül szép. Kinek mi jut belőle.
Gratulálok!
Szívvel: Sanyi

viola612020. augusztus 19. 14:52

Életérzés- féleség.
Gratulálok.

Metta2020. augusztus 18. 12:20

Kedves Gyula!
''Suhantak az évek.
Töprengsz: - hát hová lett?

Rájössz, hogy loboncoddal együtt elmúlt a dac.
Reményed.''
Igen,valahogy így van ez!
Remekedhez nagy szívvel gratulálok!
Szeretettel!
Margit

Golo2020. augusztus 18. 11:54

Hű, drága Gyula. Az elmúlás dala lelkem mélyéig hatolt.
Nem egy szívet érdemelnél, de nem adhatok. Nem engedi a rendszer.
Szeretettel: Mila 22.♥

Pflugerfefi2020. augusztus 18. 09:02

Nyers és őszinte megnyilatkozàs!
Remek alkotás!
Szívvel.
Feri.

lantgyorgyi32020. augusztus 17. 23:47

Szeretettel olvastam versed, szívet hagytam.
''Tudod! - végképp egyedül maradsz.''
Szomorúan ültem versednél gondolataimban az járt vajon melyik magány a jobb ha teli a szoba szeretteinkel és senki sem szól hozzám, vagy az egyedüllét. Aztán én azzal vigasztaltam magam, még mind a kettőnek örülök, de mind a kettőnél sírok is. Bocsánat a kitérőér, de valóban elgondolkodtató versed.
POET melegséggel Györgyi l

be.jozefina2020. augusztus 17. 17:14

Szomorú záró sorok, gratulálok a vershez!

molnarne2020. augusztus 17. 15:48

Remek igaz versedet szeretettel szívvel olvastam gratulálok:ICA

Motta2020. augusztus 17. 12:17

Kicsit szomorú öregedés.
szivvel olvastalak
Motta

orok.szerelem552020. augusztus 17. 12:02

Kedves Gyula!
Így van ez, el kell fogadnunk!
Szívvel olvastalak, szívből gratulálok remek versedhez!
Üdv. Margit

ditte1422020. augusztus 17. 10:53

Kedves Gyula!
Nagyon őszinte szembenézés, reális rálátással az életre.
De, mindig van minek örülni, mire figyelni, az érdeklődés végig kíséri az életet. Nagyon nagy szívvel, szeretettel, együttérzéssel olvastalak:
Erzsébet
''

''Rájössz, hogy loboncoddal együtt elmúlt a dac.
Reményed. A békés öregség is elmaradt.
Kínod mindég a földre tapaszt.
Tudod!- végképp egyedül maradsz.''

Maria_HS2020. augusztus 17. 09:38

Szomorú versednél szívet hagyok: Maria

Leslie20162020. augusztus 17. 07:07

Szomorkás hangulatú szép versedre szívet adtam.
Barátsággal.
László

gypodor2020. augusztus 17. 06:10

Rájössz, hogy loboncoddal együtt elmúlt a dac.
Reményed. A békés öregség is elmaradt.
Kínod mindég a földre tapaszt.
Tudod! - végképp egyedül maradsz.

Műfogsor, póthaj, műmosoly....műtárs...máris jöhet a másodvirágzás.
Vicc félretéve!
Remek!
Szívvel
Gyuri

szalay2020. augusztus 17. 03:53

kedves Gyula,egyetértek soraiddal,ám számos dolog az életben tőlünk függ
szívvel gratulálok

kincseshaz2020. augusztus 16. 21:22

''...loboncoddal együtt elmúlt a dac.'' Talán ez véd meg bennünket a magánytól. Nagyon elgondolkodtató, szép alkotást írtál. Gratulálok. Ilona (10.)

SzaipIstvanne2020. augusztus 16. 20:59

Kedves Gyula! Szomorú, szép versed ''megértésféleség''-gel olvastam.
''Rájössz, hogy loboncoddal együtt elmúlt a dac.
Reményed. A békés öregkor is elmaradt.'' Pedig, de vágytuk a
békés öregkort.
Szivet hagytam, üdvözlettel: M.

donmaci2020. augusztus 16. 20:38

Melankolikus versedet szívvel olvastam: Józsi

JohanAlexander2020. augusztus 16. 20:29

Gyula, remek versedhez,
szívet küldök.

Zsuzsa03022020. augusztus 16. 19:33

Igen, így van.
Bölcs, szomorú versed
szívvel olvastam:
Zsuzsa

feri572020. augusztus 16. 19:19

Szomorkás, nagyon szép alkotásod tetszik Gyula
Nagy Szívvel
Feri

Gaffer2020. augusztus 16. 19:12

Nagyon szomorú versed szívem kérte... (4)

41anna2020. augusztus 16. 18:58

❤ 3. Szomorú lesz,ha tényleg egyedül maradsz kedves Gyula.
Azért hátha nem....

Melinda

B...yL...o2020. augusztus 16. 18:58

Egy kicsit több időt engedj az önvizsgálatnak, Akkor megtalálod, mi volt a szép és értelmes az elsuhant években.
e a fejed simogasd, sűsű bozonttal is vannak öreg léhűtők.
Versed igen tetszik.
L.

5367712020. augusztus 16. 18:56

Nagyon szépen, őszintén írsz az öregedésről!
Szívet adok:
József

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom