Őszi szerelem volt
Őszi levélként hullik alá
szívem egy darabja.
Színek kavalkádja tűzgolyóként robog át
éjjel s nappal.
Az ajkam csókot vár,
de az ígéret csak ígéret marad.
Hűvös lett szívem is már,
nincs okom a maradásra.
Sötétbe borult a táj,
elért a pusztító vihar.
Örökre elhagytál,
és nem találom a kiutat.
Mint az őszi eső, úgy hullnak alá
könnyeim egy végtelen óceánban.
Te és én már nem vagyunk egy pár,
mert te úgy akartad.
Egy év telt el már,
és ma már másmilyen vagy.
Egy éve még csókot loptál,
ma már nem is akarsz.
Szerelmet hozott a tavalyi őszi áldás,
ma pedig az eső mosta el a köztünk lévő vágyat.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Metta2020. október 10. 08:24
Kedves Anita!
Szomorúságában is nagyon szép versed szívvel olvastam!
Szeretettel gratulálok!
Figyelővel
Margit
Leslie20162020. szeptember 15. 06:18
Szívvel olvastam versed.
László
M.Laurens2020. szeptember 14. 17:51
Kedves Anita! Szomorúságában is szép versedet, szívvel olvastam!
/ Miklós /
Eci2020. szeptember 14. 13:34
Kedves Anita! Nagyon szépen megírt soraidhoz szívből gratulálok! Szívvel, szeretettel Edit
feri572020. szeptember 14. 12:56
Szomorú, gyönyörű alkotás Anita
Első Szívvel olvastalak
Feri