Távolság
Mintha látnám termetes növését,
e sort fejembe (A)arannyal vésték.
Két fiam, kik egyformán hatalmasak,
nem láthatom, mert most fontosabb:
a távolságtartás,
a távolság tartás.
Az egyik 800-ra, a másik csak 8-ra,
de semmi nincs, ami akár egyet is közelebb hozna.
Mintha érezném legbelül közelségüket,
és ilyenkor a szívem meg-megremeg.
A napok telnek gyorsan, könyörtelen,
már több van mögöttem, mint előttem.
Kell, hogy legyen még számtalan alkalom arra,
hogy lássam, melyik utat választja:
erre avagy arra.
Nem normális a helyzet jelen állása,
nincs indok apa és fia különválásra.
Persze nem vagyok egyetlen ezzel, ezt is tudom,
de ez semmit nem segít az állapotomon.
Családi állapotom? Nős, de különélek,
messzinek tűnik a családi fészek.
Dolgozom és remélek. Nem tudom,
mit hogyan menthetnék meg.
2020. április 29.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Leslie20162020. szeptember 16. 07:38
Szomorú életkép. Szívvel olvastalak.
Figyelőmbe vettelek. Olvasód lettem.
Viszonlátogatásoddal megtisztelnél és figyelőd megköszönném.
Poet barátsággal.
László
feri572020. szeptember 15. 18:32
szomorkás szép alkotás
Első Szívvel olvastam
Feri