Menta
Hóleány
Egyszer tán betoppansz.
Odakint hó-förgeteg.
Lerázod ruhádról s hajadról,
és megsimítom a kezed.
Kályhámban parázs izzik.
Szemeinkben az Óceán...
Lassan összeborulnak a fák.
Jó, hogy itt vagy, hóleány.
Boglyas lobbot vet a tűz,
zsarátnok szikrázva száll.
Tested ívbe hajolva...
Nincs éj...
Nincs hajnal...
Csak menta-ízű nyár.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
nagygizmo(szerző)2020. december 2. 14:01
Köszönöm :)
Callypso2020. október 14. 20:08
Gyönyörűen bontod ki a gondolatot és az érzést ebben a parányi, de annál csodálatosabb versben! Sok szeretettel gratulálok! (:
Szickey_Me2020. október 13. 01:19
Annyira igazán natúr, nem szabályos, nem feltűnően különleges ... és mindeközben megtörténik a tiszta varázslat.
Teljesen érintetlennek és valóban varázslatosnak hat ... nem is értem, hiszen a szavak szinte hétköznapiak és de, de, és mégis. :)
Picit értetlenül kucorgok itt még mindig, mert tényleg nem pontosan értem, hogyan csinálhatod.
Azt hiszem, mégis sejtem.
Nagyon valódi, nagyon őszinte, nagyon egységes, nagyon kerekdi, nagyon összetartó, nagyon tiszta, nagyon valóságos, nagyon életrevaló, nagyon kis dobogó, nagyon szerethető ... varázslatos.
Köszönöm szépen.
Szickey
Motta2020. október 10. 19:30
Szép vágyakozás versed szivvel olvastam
Motta
Leslie20162020. október 9. 10:46
Tetszik.
Szívvel.
László
gypodor2020. október 9. 08:54
Remek, érzem a nyár ízét !!!
Szívvel
Gyuri
Harsanyi2020. október 9. 06:16
Gyönyörű.
5367712020. október 8. 22:17
Gyönyörű vers! Szívvel tetszik!
József
feri572020. október 8. 18:37
Nagyon szép életversed nagyon tetszik Szabolcs
Nagy Szívvel gratulálok.
Szabolcs, mától a Figyelőmben követem tovább a verseidet,/remélem te is/
Nagy szeretettel látlak én is a versemnél
Nagy Elismeréssel
Tisztelettel
Feri