A Megértés
könnycseppek szememben,
mint kristályok,
csillagfényeket szórnak,
csendesen egyedül állok,
gondolataim zakatolnak,
ütik-verik a koponyám
falát,
s ha mind kitörni tudna,
sikítva sírná el
dalát,
szívemig el egy sem jutna.
üresség tölti ki
a sűrűsödő csendet,
s mint pokolra kívánt
vendég,
agyam kapuján csenget,
követel bebocsájtást, ám a
lélek kulcsa fordul,
kattan a zára,
ajtaja csikordul.
nem ma! nem, soha!
hazug érzés nem fonhat át,
bár moshatja ezüst folyón
hamisan fénylő aranyát.
távozz tőlem! így szólt
a Mester,
utánozni, jaj, nem tudom,
sírtam én el már ezerszer:
add kezed, hisz
nélküled százszor elbukom.
- se kéz, se válasz! -
utam egyedül tehetem,
de nem lehet, hogy
nincs bocsánat,
s hogy számomra nincsen
kegyelem.
csalás a magányosság,
viselni ádáz terheit:
tövissel teli rózsát -
(tüske szúrása megsegít.)
vérem csordult,
vérem a tüske,
az élet értelmet vérből merít,
a mindenség büszke
harangja kondult,
s a kéz, mire vártam
lelkembe zártan,
öröktől fogva fogta kezem.
szívemben érzem,
könnyek közt látom
a rózsát,
s már felragyognak a csillagok-
értem már, mi
a valóság:
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
MeszarosneMaya2020. november 20. 17:11
Kedves János!Betegségem miatt csak ma jutottam fantasztikus versedhez. Szabályosan lenyűgözött a keretbe zárt gondolat, míg eljutsz onnan, hol egyedül állva vergődsz, s eljutsz a felismerésig, hogy nem vagy egyedül soha, mikor megérted, mi a valóság. Hatalmas szívvel gratulálok, és még mindig csak ámulok: Maya
Alioruna2020. november 13. 18:15
Ó ez nagyon felrázó! Szépséges! A záróakkord szupernóvaként robban! Érzelem,értelem,hovatartozás tökéletes kiegészülése. A költészet entrópiája! Imádom!
lanyigeza2020. november 13. 17:31
(106) Csodálatosan szép és bölcs vers, szívvel, szeretettel gratulálok hozzá.
Géza
MotoszkaDaniel2020. november 1. 16:08
Ez egy bölcsességet abszolút felvonultató mű komoly lélektani mondanivalóval. Amikor az ember elmerül magában, hogy megtalálja benne a számára fontos megoldás kulcsát valamire és akkor tollához nyúl, hogy azt leírja, amit így: Maga előtt lát. És akkor megjelenik, ami ilyenkor a gondolataiban lovagol.
Ez szív, de olyan szív, hogy nagyléptékű, nagymértékű, értékeket magasztosan felmutató gondolatok eszmei csillaga. Ragyogással.
Sikerült jól megfogalmaznom, hogy mit olvastam, János?
Ölel: Balázs
Nichi-ya2020. október 31. 23:24
Nagyon szép, különleges alkotás. Sok szeretettel, szívvel gratulálok.
kicsikincsem2020. október 30. 17:36
Nem mindennapi alkotás, szívvel gratulálok.
Ilona
Anael2020. október 28. 21:34
Tisztelt John Bordas!
Írásához - mely igencsak elgondolkodtató - szívből gratulálok!
Két részt ragadnék ki belőle, bár tudom, hogy nem szokás a szövegkörnyezettől elkülöníteni...
''a valóság:
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
Nagyon szép gondolatvezetéssel jut el, 'az én olvasatomban megjelenő felismerésig', hogy az Élet az, mely összeköti az eget és a földet.
Míg korábbi hozzászólások írói, a ''Teremtő Atyában és Krisztusban való megtérést'' és ''a Teremtő Isten jelképezi az Eget, a Názáreti Jézus pedig a Földet,'' említik a vers mondandójának, számomra írása, jóval túl mutat ezen. Többször is el kellett olvasnom, és nem tudtam eldönteni, hogy egyszerűen csak a fentebb írtakról van szó, vagy egyet kell értsek egy másik hozzászólásban foglalt megjegyzéssel, mely szerint ''ez egy rafkós írás''.
A felismerést magát, már az ókori népek is feszegették, de éppúgy foglalkozott/foglalkozik ezzel a témával több tudományág (pl. a fizika) is. Természetesen nem szeretnék írásába belemagyarázni semmit, ami nincs benne.
''könnyek közt látom
a rózsát,''
...és itt felmerült bennem a kérdés, hogy ezek vajon milyen könnyek?
A meghatottságé, a bánaté, a csalódottságé, stb?
Ez számomra azért érdekes, mert a rózsa szimbólum is több jelentéssel bír. Lehet Jézus vérének, de akár a halhatatlanságnak a szimbóluma is, melyektől számomra változhat a vers elsődleges mondanivalója.
Zseniális írásához mégegyszer, szívből gratulálok!
Tisztelettel:
Anael
Metta2020. október 28. 20:03
Nagyszerű, csodás alkotásotokhoz szívvel, elismeréssel gratulálok.
Szeretettel
Margit
vizi2020. október 28. 19:05
Nagyon megérintett a versed, szívvel gratulálok.
Doli-Erzsi2020. október 28. 14:32
Szívvel olvastam a nagyszerű alkotásodat!
Erzsi
Ravenkar2020. október 27. 10:47
Gyönyörűen megírt vers, súlyos érzésekkel, mondanivalóval! Gratulálok, Árpi
TTKinga2020. október 27. 08:28
jajj de gyönyörű!!
editmoravetz2020. október 27. 02:45
Szívvel olvastam, elismeréssel hajtom meg fejemet.
Szeretettel gratulálok: Edit
GePir2020. október 26. 23:50
Nagyszerű vers ! Elismeréssel , szívvel olvastam !
Locoen2020. október 26. 21:28
Igazán magával ragadó, sodró lendületű, megérintő, megható, mindig aktuális és az emberiséget már oly régóta foglalkoztató létkérdéseken bölcsen filozofálgató, mély értelmű, de gazdag belbecsű, kis tiszta és hittel teli bensőből fogant megértés-csokor, kinyilatkoztatás. Lélekből gratulálok magvas gondolataidhoz, kedves János!
Szinte csak úgy árad versedből a bensőnek szava, amely feltör, mint a kitörő vulkán és az éterig hatol. És ezt az érzetet csak erősíti a nyomatékosítás, hiszen az egész vers kollektíve egy óriási folyam, strófák nélkül; érzelmeid és gondolataid áradása, de már mederben terelve. Remek, hogy így egybe vegyítetted, hangulatos, kifejező, hiteles és elementárisabb erejű is. Mindig öröm a számomra, amikor kiérzek az alkotótól vagy személyes beszélgetés során az embertársamtól szilárd hitet, valamint a drága Teremtő Atyában és Krisztusban való megtérést, lelki békét és boldogságot. Igen, mert a benső csak Őáltaluk nyugodhat meg, könnyíthet terhén, válhat szabaddá, és csak általuk ismerheti meg a szeretetet és az igazságot. Gyarlók vagyunk, rendre elbukunk, de ha van, aki fogja a kezünket, igánkban osztozik, akkor máris elviselhetőbb a kínzó fájdalom, mert felsegít, és támogat tovább az utunkon. Még Krisztus is megkísértetett, de hiszen amíg valaki testben él, a sátán ott leselkedik körülötte, mert ez a kísértő lelkület, ami bennünk él a lelkiismeret mellett, és ez a kettő vív egymással szüntelen csatát ezen a három dimenziós síkon duális keretrendszerben. De csak az egyikük győzhet, s másikuk pedig veszíthet, mert nem lehet két győztes és két vesztes. De aki kitart a végsőkig, az megtartatik. Az Ószövetségben is megíratott, hogy a lélek a vérben lakozik. Ezt támasztja alá Krisztus is később, hiszen nem hiába kínálja fel szimbolikusan (is) a bort a tanítványainak az utolsó vacsorán. A kenyér a cselekvés, az Atya akaratának, Krisztus tanításának a gyakorlati reprezentálása, míg a bor az Ő lelkülete. Amikor ezeket az ember megérti kegyelemből, kap kinyilatkoztatásokat Tőlük (sugallat vagy ihlet ugyanaz), elkezd őszinte és intim kapcsolatot ápolni velük, mint menyasszony az ő vőlegényével, akkor megkezdődik a belső tisztulás. Ott lesz a kéz, amely nem ereszt, és akiben sosem csalódunk, mert a szegeletkőre, aki esik, összezúzatik, de akire a szegeletkő esik rá, elpusztul. Mint a törvény. Aki igazságban jár, azt a törvény megtartja, de aki keskeny ösvényt követi, azt összenyomja a súlya. Nem vagy egyedül, drága János, már sosem leszel, és ez az egyetlen olyan kapcsolat, amely örökre szól, és amelyben nem lehet csalódni: semmilyen téren sem. Egyek vagyunk lélekben mindannyian, ugyan abból a forrásból származunk, mint ahogyan az Ég és a Föld is; egy a mi tőkénk. Pontosan ezért fontos, hogy szeressük Őket, hogy megértsük és gyakoroljuk a felebaráti szeretetet, és megcselekedjük azon igazságokat, példázatokat, amelyeket Krisztus tanított nekünk. Hited el ne hagyjon!
Sok sikert kívánok a továbbiakban, áldással és értékadó ihlettel karöltve, és mindig sok szeretettel látlak, amint időd és energiád engedi!
Üdv.
Tamás
Locoen2020. október 26. 21:24
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
zsuzsakalocsa2020. október 26. 21:15
Kedves János!
Tetszéssel és elismeréssel olvastam nagyszerű és remek alkotásodat.
''Egyedül soha nem vagyok,
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -.'' Csodálatos megfogalmazás. Szívet hagyok szeretettel!
Örömmel olvastam, hogy ismered Kaposvárt. A Kapos szálló - rég Korona szálló volt, a Dorottya szálló régen Turul szálló volt. (Homok szállóról nem hallottam, nem tudok) Mi a Nádor utcában, az Észak-nyugati városrészben lakunk! Öleléssel: Zsuzsa
szalus472020. október 26. 16:54
Szép vers, nagyon jól rejtetted el azt a titkot a versbe, ami lényegileg nem titok! De mégis az! Gratulálok versedhez: jó volt olvasni!
J.Klari2020. október 26. 11:40
Csodálatos, nagyszerű vers.
Az emberi lét legnagyobb, leglélekfeszítőbb gondolatai.
Egyetemes érzésekkel.
Gratulálok szeretettel és szívvel. (Adnék több szívet is, ha lehetne)
Klári
gyorezoltanne2020. október 26. 10:48
Nagyszerű alkotás, mint mindig kedves János. Szívvel szeretettel. Julika.
DanyiDenesDezso2020. október 26. 04:15
„egyedül soha nem vagyok -
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok egésze,
egy velem minden, Föld és az Ég!”
... összegzed éterien magas ívű mondanivalódat költeményed végén, s ha jól értelmezem János, magadra veszed Jézus ránk is vetített szavait: „Én és az én Atyám, mi egyek vagyunk.” Vagyis, a Teremtő Isten jelképezi az Eget, a Názáreti Jézus pedig a Földet, aki lejött égi lakhelyéből, és föl is áldoztatott, mint Bárány, Megváltó/Messiás, Fölkent/Krisztus egy személyben.
Föltámadása után Jézus – „az élet, a kötelék”, a „Bátorító Szentszellemet” küldve le maga helyett - visszavitetett a mennybe, mi, emberek maradhattunk az Ő földi képviselői, hogy szinkronban éljünk az égiekkel az Ítéletnapig, meg az azt követő Örökkévalóságig…
Addig meg már csak arra kell vigyáznunk, hogy teljesítsük az újszövetségi prófétai föltételt: „Aki mindvégig kitart, az üdvözül.” (Máté 10:22)
Szép végkifejlet volna, ha találkoznánk – virtuális ismerősök – az eljövendő, egyedül igazságos Krisztus Királyságában az Ítéletnap után, ami a keresztyény teológiák magyarázatában már igen közel van… Persze bibliai papírforma szerint ott aligha ismerhetjük föl majd egymást, mert ideálisan egészséges, „nem vénhedő ifjú testben” látjuk meg a számunkra ígért „Új Eget és Új Földet”. (Jób 33:25, Ézsaiás 65:17, 2 Péter 3:13, Jelenés 21:1)
Addig is sok ilyen szép, izgalmas vers írását kívánom a jó egészség mellé Neked, Szeretteidnek, és Mindenkinek, - beleértve még „ellenségeinket is”! (Máté 5:44)
- Mert micsoda gyönyörűség lenne félelmetes, tömegpusztító fegyverek helyett idegesítően tökéletes, alig elviselhetően kívánatos, világszép hatósugarú szellemi briliánsok kölcsönös felkínálásával bilincselni le és reszkettetni meg volt, látszólagos ellenségeink Isten megismerésétől kiteljesedő, miénkhez hasonlóan pompázatossá váló szellemiségét?!…
Akkor nem egymás ellenében, hanem Mennyei Atyánk zsinórmértéke szerint „aki győz, örökségül nyer mindent, annak Istene leszek, és az fiam lesz Nékem” – kápráztatja el az égi eredetű emberi fajt ígéretével 1920 éve a Mindenható, a Biblia Jelenések könyvének 21. rész 7. versében, annak megírása óta.
Ezek, már hitelt érdemlően bizonyított ígéretében bízva, és igézetében hízva tartsuk jó kondícióban lelkünket, szellemünket, hogy majd élhessünk mind mi, mind gyermekeink! (Jelenés 20:12)
Köszönettel és üdvözlettel, Dénes
csomorhenriett2020. október 25. 18:06
Drága János
Rendkivül nehéz és igaz szép verset írtál.
szeretettel gratulálok s ölellek. h
B...yL...o2020. október 25. 17:21
Nagyszerű vers, bölcs gondolatok tárháza.
Gratulálok:
László
Hajnal-2020. október 24. 22:02
Csodás vers! Szeretettel, szívvel gratulálok! 🌹
fodoristvanne2020. október 24. 20:21
Kedves János!
''s mint pokolra kívánt
vendég,
agyam kapuján csenget,
követel bebocsájtást, ám a
lélek kulcsa fordul,
kattan a zára,
ajtaja csikordul.
nem ma! nem, soha!
hazug érzés nem fonhat át,
bár moshatja ezüst folyón
hamisan fénylő aranyát.''
Nagyon gyakran próbálnak más utakra terelni számunkra idegen ''eszmék'', mindenféle ''meggyőző'' indokokkal. Amikor azt látjuk, köröttünk már szinte mindenki egyetért és elfogadja azt, úgy érezzük, egyedül, magunkra maradtunk. El is bizonytalanodunk talán, hogy valóban mi gondolkodunk jól?
Ezek a gondolatok jutottak eszembe nagyszerű és igencsak elgondolkodtató versedet olvasva.
Nagyra értékelem kitartásod saját értékrended mellett, s úgy érzem, nagyon helyesen teszed, ha még a számodra önidegen gondolatok előtt is zárva tartod szíved és lelked, tudva azt, sohasem vagy egyedül, hisz
''nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
Remek alkotásodhoz nagy szívvel, szeretettel gratulálok!
Öleléssel: Erzsike
lacca0072020. október 24. 17:09
Szívvel olvastam versedet. Nagyon szép elgondolkodtató alkotás.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Szívvel, szeretettel, Laci
Mama2222020. október 24. 16:45
Megbocsátás legfontosabb. Nagyon szép és gratulálok neked! Réka
kintkong102020. október 24. 15:19
Köszönöm, János!
A megbocsátás nemes cselekedet.
Mindenkinek gyakorolnia kellene. J.
1111112020. október 24. 08:53
''egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
Sokat mondó sorok,szívvel jártam nálad. Piroska
donmaci2020. október 24. 08:10
Remek versedhez szívvel gratulálok. Józsi
anoli2020. október 23. 23:18
''egyedül soha nem vagyok
nagy léleknek vagyok része''- igen, ez így van, magam is ezt vallom...Remek vers, gratulálok. Szeretettel: Ilona
Stella.A2020. október 23. 21:39
János! Kedves! 🙂
Olvastam és vártam mi sül ki belőle.
Ez egy rafkós írás. Olyan labirintus-stílus. Olyan, ''gyere, kerüljünk egyet a''málnásba''...
''értem már, mi
a valóság:
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
... És micsoda málnás kéremszépen!
Micsoda kifejlett, micsoda bravúr!
Áruld el kérlek, hogy milyen fa alatt ''Buddhultál'' el így?
Nagyszerű vers!
Nagy gratula!
❤️ ''👏
Üdvözlettel
Mónika
nefelejcs2020. október 23. 20:58
Kedves János!
Versed egy titkos kódot nyitott meg az élethez. Ha valaki eljut a felismerésig, a megértésig, az erőt adó és megnyugtató.
Zseniálisan fejtetted ki a mondanivalódat.
Szeretettel gratulálok!
Anikó
merleg662020. október 23. 18:42
Kedves János!
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!
... mert egy vagyok az egyetlen... Remek titokversed szívvel és szeretettel olvastam: Gábor
tomorg2020. október 23. 15:05
Kedves John...
Szépséges versed szívvel és szeretettel
olvastam...
Gábor 66
Kicsikinga2020. október 23. 14:33
Igen!
Megértetted!
Nagyon szép, és jó vers!
Elise2020. október 23. 14:29
''s már felragyognak a csillagok-
értem már, mi
a valóság:
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,''
Nagyszerű lélekig hatoló versedhez szívet küldök szeretettel!
Elise
laszloklara2020. október 23. 13:53
Megható, szívet gyönyörködtető sorok, gratulálok
Motta2020. október 23. 13:51
Titokzatos, szép versed szivvel olvastam
Motta
Kajtarsandor2020. október 23. 13:10
Nagyon tetszik. Szívvel gratulálok, Sándor
lantgyorgyi32020. október 23. 11:22
Nagyon szép gondolatok, szeretettel olvastam szívet hagytam.
''köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
POET ölelés Györgyi
Zsuzsa03022020. október 23. 10:52
Kiváló biztatóverset írtál kedves John.
Szívvel, szeretettel olvastam:
Zsuzsa
Bekesi.Fanni892020. október 23. 10:21
Kiemelkedő alkotás. Nagyon tetszik, ahogy egymásba fonódnak-szövődnek a sorok. Mint sokszor, most is lenyűgözött.
Nagyon nagy szívet hagyok e vers mellett.
Tisztelettel, üdvözlettel:
B Fanni
Evanna2020. október 23. 10:20
Kedves János, nagy tragédiáinkat is csak úgy élhetjük túl, hogy tudjuk, érezzük
''egyedül soha nem vagyok'' !
Remek, szép biztató vers!
Szívvel, szeretettel - Evanna.
budajo2020. október 23. 09:06
Kedves János!
Mikor felül tudunk kerekedni a kiszolgáltatottságunk elleni küzdelmünkön és a boldogságkeresésünkön, rájövünk, hogy nem ez az életünk értelme.
Megbékélünk magunkkal és átérezhetjük a létegyensúly boldogságát.
Rájövünk, hogy mindenünk meg van és nem vagyunk egyedül a mindenségben.
''egy velem minden,
Föld és az Ég!''
Elismeréssel gratulálok nagyszerű alkotásodhoz!
Szeretettel!
Józsi
Fresh2020. október 23. 08:27
Kedves János csodálatos a versed. Mestermű! További elgondolkodásra hív, a te kifejezőeszközeid pedig erre a legjobb késztetés. Nehéz az út a felismerésig és a megértésig, talán ezt sokkal kevesebben vállaljuk, pedig mindenki az egész egység része. A tudat, hogy sosem vagyunk egyedül csodás soraid bizonysága, jó bennük elmerülni. Szívet hagyva szeretettel gratulálok. Edit
gypodor2020. október 23. 08:18
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!
Szép, spirituális hangulatú versedet szívvel olvastam.
Gratulálok
Gyuri
anci-ani2020. október 23. 08:13
Megható, szívbemarkolóan szép versed
megérintette lelkem kedves János!
Nagy szívvel, szeretettel gratulálok alkotásodhoz:
Anci
kovjoe2020. október 23. 07:47
''...egy velem minden,
Föld és az Ég!''
és az Isten...
János, csodás sorok! J.
dobosigyorgy2020. október 23. 05:52
Szuper versedhez szívvel gratulálok.
Gyuri
szalay2020. október 23. 02:11
Kedves John, nagyszerű mondanivalója van a versnek,a ''megértés'' mely manapság egyre ritkuló jelenség,
gratulálok István (5o)
Cs.Viki2020. október 22. 21:56
''s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
Kedves János, csodálatos soraidhoz szeretettel, szívvel gratulálok! Viki
orok.szerelem552020. október 22. 20:36
Drága János!
Kivaló, csodás alkotásod szívvel, tetszéssel olvastam!
Szívből szeretettel gratulálok!
Margit
meszaroslajos602020. október 22. 20:34
Kedves János!
Remek alkotásodhoz elismeréssel adok szívet, Lajos.
Katka692020. október 22. 20:32
Csodálatos! Valóban, lélekben mind egyek vagyunk.
Szeretettel gratulálok: Katka
m.falvay2020. október 22. 20:30
Szépen gördülnek remek soraid . Amikor megértjük , hogy egy nagy egész részei vagyunk , és voltunk s leszünk is majd talán ,elfogadóbbak leszünk az élettel az elmúlással is .
Szívvel olvastalak .
Miki
lnagypet2020. október 22. 20:24
Amikor a tudat, a pszichikum rátalál ,s megbékél a valósággal a
gondolkodó ember tanulságot von,titkot fejt és filozófiát ír önmaga
részére. Ezt a leckét teljesítetted hibátlanul,jelesre,olvasói
dicséretben részesítelek John!
Szeretettel üdvözöllek: Z Nagy L
Gyuri632020. október 22. 20:11
Gyönyörű, magával ragadó vers. Szívvel. (43)
kincseshaz2020. október 22. 19:20
Szívvel gratulálok nagyívű alkotásodhoz. Ilona
CD57.sz2020. október 22. 19:15
Kiváló versedhez szívvel, szeretettel,
elismeréssel gratulálok:
Klári
bakonyiili2020. október 22. 18:52
Titok-teli szépséges sorok, kiáradó hittel teli mély gondlatok!
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!
Nagyszerű felismerése a teljes életnek, az eggyé válás, az egység nevében.
Gratulálok szívvel és szeretettel: Ili
vz.672020. október 22. 18:15
Nagyon jó vers, és nagyon elgondolkodtató...gratulálok nagy szívvel, amit műhold segítséggel küldök. :) vz
5367712020. október 22. 18:10
Gyönyörű verset írtál és hoztál János!
Szívvel gratulálok:
József
Vilmos012020. október 22. 18:04
egy velűnk minden és a minden részei vagyunk
nagyon jó versedhez gratulálok János
Danceinthedream2020. október 22. 18:03
Annyira csodálatos a versed, kedves János! Megkönnyeztem... Nem is tudok mit hozzátenni, óriási szeretettel és tisztelettel gratulálok!
Ibolya
pete572020. október 22. 17:50
''egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
Tartalmas, nagyszerű vers, kedves János!
Szívvel, elismeréssel gratulálok!
Margit
41anna2020. október 22. 17:42
❤ 32. Tartalmas egy vers,kedves János ...
Minden szépet kívánok Neked 🐦
Melinda
1-9-7-02020. október 22. 17:40
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég! Drága János mestermű KIVÁLÓ versedhez szívvel szeretettel elismeréssel gratulálok ölellek benneteket Anikó
1-9-7-02020. október 22. 17:39
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
Golo2020. október 22. 17:29
Gratulálok. Ölellek. (Beteh vagyok, nem analizálhatok.)
Mila /30.♥/
adamne2020. október 22. 17:27
Mesteri alkotás!!!!!! Nagyon szépen megírt,tartalmas vers. Tetszett nagyon.
Gratulálok kedves János.
Nagy szívvel: Manyi
TURIKARI682020. október 22. 17:01
Szívvel gratulálok versedhez kedves János
J.Teca2020. október 22. 16:24
Kedves János! Én sem vagyok egyedül soha, amint az elmúlt napjaimban
tapasztaltam, Neked viszont szívvel(23.), szeretettel gratulálok versedhez,
mely nagyívű gondolatokat rejt:J.Teca /Terézia/
Cirka2020. október 22. 16:19
Csodaszép verset írtál!! Szívből gratulálok!
5206162020. október 22. 16:18
Remek alkotásodhoz szívvel gratulálok. Nagyszerű vers. Sándor
Gaffer2020. október 22. 16:17
Megannyi nagyszerű gondolatot hoztál, versedhez gratulálok!
uzelmanjanos9562020. október 22. 16:16
Remek versed szívvel olvastam, gratulálok!János
Eci2020. október 22. 16:12
Kedves János! Nagy szívet hagyok versednél! Szeretettel Edit
Katkamano2020. október 22. 16:08
''értem már, mi
a valóság:
egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
Ez a lényeg benne.
❤
S.MikoAgnes2020. október 22. 15:57
Drága János!
Szabadon áramló szárnyaló nagy gondolataid magukkal sodornak!
Én is ezt érzem:
''egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
- köztünk az élet a kötelék -
s nem magamnak vagyok
egésze;
egy velem minden,
Föld és az Ég!''
Megírtad a NAGY VERSET!
Nagy szívvel,szeretettel:
Ági
szalokisanyi12020. október 22. 15:40
Kedves János!
Nagyívű, remek alkotás.
Gratulálok!
Tisztelettel: Sanyi
dvihallyne452020. október 22. 15:37
Szívvel olvastam nagyszerű alkotásodat!
Üdvözlettel:Sarolta
SzaipIstvanne2020. október 22. 15:33
Kedves János! Szivvel tetsző, remek vers.
Mária
JohanAlexander2020. október 22. 15:14
''..öröktől fogva fogta kezem.
szívemben érzem,
könnyek közt látom
a rózsát,
s már felragyognak a csillagok-
értem már, mi
a valóság:...''
János, hatalmas vers!
Ahogy a szív amit küldök.
gyorgyjeko2020. október 22. 15:05
Kedves János!
Nagyra tartott filozófiád most is nagyon tetszik! Szellemes, jó versedhez elismeréssel gratulálok Gyuri
Litauszki_Gyula2020. október 22. 15:04
Kedves János!
A versed maga az ÉLET! Benne az Ébredés joga, igénye, folyamata, s maga az Ébredés, a Megértés! Nem könnyű út: tudod, hogy én is ismerem. (Ha nem is olyan mélyen, mint Te!) Szerintem itt még jónéhányan járjuk ezt az utat, de nem merik, merjük kinyilvánítani véleményünket. Megérteni, elfogadni, együtt élni a tudattal.... s jön a ''hogyan tovább'' . Izgatottan várom következő, hasonló tartalmú alkotásodat: szívvel, barátsággal: Gyula
M.Laurens2020. október 22. 14:59
Nagyszerű gondolatok! Szívet hagyva, nagy tisztelettel olvastam soraidat, kedves János!
/ Miklós /
enikohalasz2020. október 22. 14:29
Kár, hogy csak egy szívét lehet adni.
Ölellek szeretettel Enikő.
60afrod2020. október 22. 14:14
Kedves János!
Versedhez szívvel gratulálok!
Szeretettel:Ildikó
Tamandy2020. október 22. 14:07
💓
biro.gizella2020. október 22. 13:07
Igen! Csak mi magunk tudunk megküzdeni saját gondolatainkkal, érzéseinkkel,
mígnem rájövünk, hogy:
''egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,
-köztünk az élet a kötelék-
s nem magamnak vagyok
egésze,
egy velem minden
Föld ,s az Ég!''
Szeretettel gratulálok, kedves János mély
érzésekkel telt alkotásodhoz!
Rezgéseid összhangba vannak a léttel!
Valahogy van, nagyon átérzem soraidat!
Tisztelettel Gizella
Leslie20162020. október 22. 13:01
Bizony nem vagyunk egyedül. Még a magányos ember sincs egyedül. Hisz ez az élettel összeegyeztethetetlen.
Márpedig élünk.
''egyedül soha nem vagyok.
nagy léleknek vagyok része,''
Remek a versed.
Minden benne van.
Szívvel, barátsággal gratulálok.
László
molnarne2020. október 22. 12:47
Remek alkotás nagy szívet hagyva szeretettel gratulálok:ICA
rildi2020. október 22. 12:37
Drága János, szabadon szárnyaló gondolataidnak szabad formát választottál - remek döntés volt: van, amit nem lehet korlátok közzé fogni.
A mondanivaló pedig magával ragadó, és hogy egy ''klasszikust'' idézzek: ''nem vagyok egyedül: magam vagyok'' :) Igen, az Egység piciny, de teljes részei vagyunk, apró szálai a nagy szövetnek, a mátrixnak, amelyben végül kirajzolódik az emberiség egységes mintája.
Én is ezt érzem!
Nagyon jó lett a versed!
Szeretettel ölellek: Ildi
Sanyipapa2020. október 22. 12:30
❤ (4)
Sanyi
Sanyipapa2020. október 22. 12:29
❤
vamosiistvan2020. október 22. 12:18
János,versedre szívet adtam ,//e-versed első olvasója vagyok //hihetetlen jó alkotás!!!Tisztelettel:V.István
feri572020. október 22. 12:16
Remek szép alkotásod tetszik
Első Szívvel gratulálok
Feri