Szerző
Tán Ferenc Gergő

Tán Ferenc Gergő

Életkor: 25 év
Népszerűség: 51 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 196 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. október 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (8)

Tán Ferenc Gergő

Kilátástalan kilátás

Nézek, de nem látok.
Fényben a sötétség, átkok.
Támad a szél, iramlik az árok,
Tapogatózva, félve járok...

Métely fertőzi szíveket,
Félbetöröm hitvány rímemet.
Sötétben írni sem tudok...
Ösztönömre hagyatkozok.

Senkire sem haragszom...

Sötétben növények is elhalnak,
Pigmentek lassan elhagynak...
Aszfaltfoltok felfagynak.

Zörög az út, vele a titokzatos élet,
Nem vagyok már rég önmagam, félek.
Vak vagyok, de szép a szemed,
Mégsem éri el a jobbik felem...

Néha pislog, néha persze nem,
A fény spóráit sajnos, megvetem.

Nap fel- és lemente? Sosem láttam.
Azt mondják, csodálatos... látkép...

De vakon is tisztán tudok látni!
Emberi érzéseket és érzelmeket
Bármikor képes vagyok megjósolni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Leslie20162020. október 23. 07:50

Tetszik.
Szívvel.
László

JohanAlexander2020. október 23. 07:46

''Nap fel- és lemente? Sosem láttam.
Azt mondják, csodálatos... látkép...''

Gergő, hatalmas szívet küldök.

rojamsomat2020. október 23. 07:30

Egy emberi nagyság sorai!!
Szeretettel, szívvel,,,,,,Tamás

5367712020. október 22. 19:44

Nagyszerű vallomás!
Szívet adok gratulálva:
József

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom