Szerző
Tresz Csilla

Tresz Csilla

Életkor: 29 év
Népszerűség: 33 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 47 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2020. október 23.
A vers helyenként a szerző szándéka szerint nem követi a magyar helyesírás szabályait.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (6)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Tresz Csilla

Tiszán

Állok a Tiszán,
Nézem tükörképem,
Visszamosolyog rám,
Egy csobbanásra felnézek.
Csuka rabolt,
Láttam zöldes pikkelyét,
Szeme élesen a snecire nézett,
Hulláma elsodort.
Figyelek felé,
De már messze jár,
Átkarolja a csendet
A bánatos bakcsó már.
Néha kvaffog egyet,
Mondja, itt van még,
De neki is a sneci kellett,
A csuka után hosszasan néz...
Szemem megakad a bubujkán,
Valami dúr alatta,
Talán ponty vagy kárász?
Buborékjai feljönnek,
Még akár dévérkeszeg is lehet.
Tavirózsa nyílik ott,
Szép, tüzes rózsa,
Mellette egy halvány fehér legott,
Osztoznak a vizitökkel a helyen.
Merre néz tovább fejem,
Át a túloldalra,
Olajfák ringnak a nádassal,
Buzogány csalja a nádirigót,
Pihenő ez minden apró madárnak.
Most hallom csak a ricsajt,
Mi lehet ez a harc?
Megy a zenebona s harag
A kedvenc bugára.
A csatát vajon ki nyeri?
Kinek méltó a hangja?
Nyakam nyújtogatom,
Mint szürkegém a túlparton.
Áll ő is fél lábon,
Míg azon gondolkodik,
Továbblépjen vagy várjon?
Mi lesz a nyertes ötlete,
Hogy jót lakmározzon egy békából.
Kecskebékák most nem vartyognak,
Csendben megbújnak,
Tudják, hogy őszürkesége, most őket lesi.
Megbújnak pompás színükkel a parton,
Ejj, arra lép egy leány, beugranak.
A gém vacsorája, ím, megvan,
El is indult hazájába nyomban,
S jót pihen kedves fészkében,
Vége a mai gázló-életmódnak.
Ejj, te leány, miért léptél arra?
Tán meguntad a békák csendjét a homokban?
Szőke Tisza partjának holtágán nem ezt hallottad?
Nincs neked füledbe írva a kuruttyolásmentes csend.
A leány újra csak figyel,
Feléled a békaélet,
Zsonganak százával, ezrével
Végre.
Bakcsó úrfi még mindig egyedül kvaffog,
Néma királyfi méltón hunyorog.
Nézem a leány tükörképét, visszamosolyog,
Majd jön egy csuka, s átszeli a mosolyunk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


chillly24(szerző)2020. október 25. 20:42

Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastatok és itt jártatok! 😊

Leslie20162020. október 24. 07:59

Nagyszerű vers.
Szívvel.
László

gypodor2020. október 24. 06:52

SZÉP VERS! Tetszik
Szívvel most is
Gyuri

TothGigi2020. október 23. 23:22

:) Tetszett :)

feri572020. október 23. 17:28

Nagyon szép alkotás
Szívvel olvastam
Feri

John-Bordas2020. október 23. 15:07

Nagyon érdekes természet leíró verset hoztál olvasásra, nekem nagyon tetszett szívvel gratulálok hozzá ölel János szeretettel

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom