Mindenszentek éjszakája
Mindenszentek éjszakáján
ül a lélek gyertyalángnál.
Sötét, csendes temetőben
földi élet feledőben.
Vágyik talán vissza-vissza
gesztenyefa földi hídja.
Lombja alatt áll a lélek,
gyertya izzik, talán féltek?
Itt a földön maradt tested,
de a lelked felemelted.
A jó Istenke kapujában
angyal vár rád sarujában.
De még egyszer visszanéztek,
szeretetünk éreztétek.
Mert mi azért emlékezünk,
egy-két gyertyát elégetünk.
Isten véled, vándor angyal,
szállj a széllel, őszi nappal.
Érkezzetek meg majd újra
a nyugtató mennyei habokba!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
tomorg2020. november 18. 18:31
Kedves Judit pótlólag is....
Szeretettel járok nálad, tetszettek nagyszerű, remek gondolataid,
szívvel gratulálok,
Gábor
vamosiistvan2020. november 3. 13:14
Szívvel gratulálok kedves Judit!Üdvözlettel:V.István
Pflugerfefi2020. november 2. 16:00
Méltó halottak napi szép alkotàs!
Szivet hagyok!
Feri.
Eci2020. november 2. 15:26
Kedves Judit! Nagyon szép meghitt vers! Együttérző szívvel, szeretettel Edit
Leslie20162020. november 2. 14:43
Nagyon jó. Meghitt, szép vers.
Szivet adtam.
László
5367712020. november 2. 08:44
Nagyon megható, de nagyon szép emlékezés.
Szívet adok.
József
JohanAlexander2020. november 2. 07:10
Judit, dallamosan szép versed, szívet ér.
feri572020. november 2. 06:17
Szomorú megható dallamos szép alkotás
Első Nagy Szívvel olvastam
Feri