Műtermi gipszfej
A groteszk gipszfej
Körbeüljük bakokkal,
S nem beszélünk azokkal,
Kik elmélyedve csodálják
S szép szavakkal dobálják.
Mi járhat a fejében?
Mi kavarog eszében?
- Hogy gúnyolnak és csúfolnak,
Rossz szavakat suttognak.
- Gipszfej vagyok, nem egy ember,
Szívem mégis, mint a tenger.
- Hangom, mimikám nincs, de mosolygok,
A szívem mélyén félek, szorongok.
Tata, 2020. október 13.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
feri572020. november 3. 14:29
Nagyon szép alkotásod Ágnes Nagy Szívvel olvastam
Feri